Csalfa erő
Végtelen vak ölelése biztató,
Hangjában rejtőző léleknyugtató,
Istenként tart hát neked biztos bakot,
Használd ki most ezt a pillanatot.
Fáradhatatlan lelkével messzire hajt,
De felkavarva mégis a pokolba csalt,
Talán nincs is innen már más kiút,
Csak az a messzi-messzi oly távoli múlt.
Rájött, te még nem állsz készen,
De elhagyni sohasem fog egészen.
S mit csalfa erőnek véltél kezdetben,
Visszatér, hogy kéz a kézben vezessen éltedben.
Addig is éjjeli világába elrepült,
S kínzó álmaidban újra elvegyült,
.....a már soha be nem teljesült.
(báj mí)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése