Gondoltam böffentek valamit...

Rég volt már, hogy itt jártam. Még belépni is nehezemre esett. Úgy értem már a blog jelszava is döcögve ugrott elő a tekervényekből. Gondoltam böffentek valamit...

Igazság szerint van egy kis dilemma, hogy mit kezdjek a bloggal. Na annyira nem aggaszt, hogy bele is izzadjak, csak hát még is az én gyerekem. Van amikor azt gondolom, hogy mi a fenét sz*rakodok... miért törölném? Elfér ez a blogrengetegben, ráadásul azért van is tartalom a "Reggel felkeltem, mogat fostam és talcsiztam a barcsinőkkel" féle értéktelen blogrealitykkel szemben. Na tévedés ne essék... tudom, hogy sokszor én is összehordtam olyanokat, hogy közel állhattatok az agyf*sz állapothoz. Nem tagadom.

Hogy mi a fő ok amiért elhagytam ujjbegyeim gyümölcsét...ezt a blogot?
Az az, hogy egész egyszerűen nincs időm BW filmet nézni. ...NEM! Nem hagytam fel a fangörlösködéssel. Sőt, aki ismer az tudja, hogy talán még függőbb vagyok mint 2 és fél évvel ezelőtt! Egész egyszerűen átevezetem... más az interests. Kifejteni nem fogom, mert nem akarom. Amit talán mondhatok, hogy ZENE ZENE ZENE.... amivel most gondolom sokatokat marhára "megleptelek". Már ha vagytok még akik olvastok.

Nem tudom mi lesz... előrébb nem jutottam....pedig reméltem, hogy ha leírom közben megvilágosodok. Ehelyett inkább az történt, hogy klikkelek egy publish-t és továbbra is marad a vonat a vakvágányon.

Give It Up For Bachchan!

Gondoltam visszanyargalok, tudjátok... amolyan Bachchan sztájl. No ez korántsem jelenti, hogy újraindul a blog. Miért, leállt? Ki mondta? Itt vagyok? ...itt már semmi sem az aminek látszik, csak maga a nagy mester, a meghamisíthatatlan Amitabh Big Bí! Tiszteleg is most előtte a Bombay Talkies ... meg nem csak előtte, hanem mindenki előtt aki számít. Őszintén megmondva fogalmam sincs mi ez a múvie... hiszen a hiatus nem csak az oldalon állt be, hanem az én bwood newsfeedemen is. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé szeretném. Mi az, hogy? Még jobban kívánom. Ezért is rázkódom most ide vissza ezzel a nagy pimpin' Bachchan dallal. Tökéletes énekesválasztás, "ez az igazi" féle hangszerelés és lüktető ütemek. Kell ennél jobb május elsejére? 

Nagyonnn vagány!

Oooooooo BACHCHCHCHAN!

Psycho Re (ABCD)

Oooi Hero! So you think you can dance?

No comment...

ABCD - Sadda Dil Vi Tu ( Ga Ga Ga Ganpati )

Nem kellene itt alvás előtt pezsdíteni a vért, de nem lehet szó nélkül elmenni az ABCD zenéi mellett. Például most a Sadda Dil Vi Tu mellett. A film zenéire az a kifejezés, hogy "erősek" túlontúl is gyenge. Próbálom is őket befogadni, de csak egyenként tudok haladni, mert mindegyik dalt kb. 2 hétig emésztek. (de ezért jó)
Végül is pénteken van release... mire kikerül a dévédé, addigra csak végigérek a dalokon. :D

...és most jöjjön a dubsteppp!

Housefull 1-2.

Mindig azt mondom, hogy az csak napról napra rosszabb lehet ha az ember késlelteti a Bwood féle filmek megismerését. Így éreztem én is pár éve amikor is megismerve az új világot, ostorozni tudtam volna magam, hogy eddig mi a francfenével töltöttem az életemet? Miért nem előbb? ... jött a kérdés. Ergo mindig csak hátrányom volt eddig belőle. EDDIG: Mert, hogy minden rosszban van valami jó. (csak meg kell találni). Itt van például a Housefull amit a "hátrányomnak" köszönhetően a közelmúltban dupla dózisban élvezhettem. ELŐSZÖR. ...Mert ugye én eddig az első részt sem láttam és, hogy jött a második, így már akkor úgy csináltam ahogyan azt illik. Sorba mentem. Mások meg már rég túl voltak az első részen és körömrágva várták, hogy mikor lesz már folytatás. Nekem ilyen gondokkal nem kellett szembesülnöm. Egyik este első, következő este második. :D ... Értitek? Értem? ...mi a lényeg?... semmi semmi semmi....

csak az, hogy...

Aki hasonló cipőben jár mint én jártam, azonnal iktasson be két filmnézős éjszakát, mert ezek a félbolondok igazán ki fognak kapcsolni. Majd nézed az első részt, ráhangolódsz és a végén erősen töröd a kobakod, hogy vajon hogyan fog folytatódni a történet? Aztán nézed a második részt és széttárt kezekkel kérded: MI VAN? ... ahogyan a történetek is kesze-kuszák, a két rész kapcsolódása is egyedi. Azaz semmilyen... XD Ilyet is ritkán látsz. (Úgy, hogy közben a főszereplő színészek megmaradnak, de már más karaktert játszanak.)

Mindenképpen nézd meg ha szereted a bolondos filmeket, a könnyed matinékat és ha szeretnél bomba bácsikat meg néniket látni a tengerparton düm-düm zenére rázni. Ja, apropó zenék... igazi sexy nyári dalokkal megspékelt a múvik. Garantáltan találsz kedvencet. Meg aztán vannak nagy nevek is, nem is kevés. Őrült karakterek, briliáns poénok ...és a jelszó: csak semmi dráma.
Összességében örülök, hogy megnéztem. ...ha pedig vki arról kérdez, hogy melyik a jobb, hát azt mondom. Mindkettő jó. Az első Housefull a főszereplő szeretni való karakterétől, Boman szokásos komédiájától, Arjun idegtépő imázsától és Deepika csodaszép bájától lesz befutó. (Emberek, Deepika nagyon ott van a szeren. Sokat fejlődött a csaj, már ami a színészkedést illeti!)
A folytatás pedig eleve leköt mert várod, hogy újra találkozz a régi karakterekkel, aztán mégse. Új történet, új emberek és irdatlan sok veszekedés és kiabálás! Igen... ez picit már néha sok volt. De ha viszont zenei téren nézünk a második részre, akkor mindenképpen lepipálja az elsőt. Sőt, nekem a befejezése is jobban tetszett.

HOUSEFULL, mert megérdemled!

Na meg a Dal-Zuhéból lemaradt Anarkali Disco Chali!

Artpop ovaries...

Irigylem, hogy ennyire önmaga tud lenni,

hogy le tudja győzni minden félelmét és

magasról tojik minden rosszakarójára...

Ezért szeretünk mami.

Végre itt a PC klip

Megint ezzel jövök. ...megint In My City, csak most kivételesen a friss és ropogós klippel kapcsolatban. (Amiről mellesleg már rég le is tettem mert azt hittem, hogy már soha sem lesz.) Bár a dalba továbbra sem lettem szerelmes. Úgy értem, igen.. jó kis dal, pörgős, dallamos és fülbemászó de megint csak egy lett a sok közül, és nem tudtam vele megbékélni. Persze PC mellett szólnak a tények, hogy szeretne kitörni és worldwide karriert befutni (nem mintha azért túlságosan ismeretlen lenne a hazájában és elég széles környékén), és ennek érdekében valahogy Will.I.Am-et is sikerült beszervezni. Innentől meg az ember jóformán befogja a száját és felteszi a kezét, mondván "tégy velem amit akarsz Will, mert ebben te vagy profi". Csak úszik az árral és feladja minden elképzelését annak reményében, hogy talán így majd sikerülni fog az álom. Mert nekem ilyen szaga van a dolognak... de hát ezért nem is lehet hibáztatni a "kislányt".

Mindegy is, hisz ezt más kiveséztem még a dal megjelenésekor, most nézzük a klipet.

Tetszik, hogy csajos lett, nem lett cukormázas és alapjaiban véve vagány a végeredmény. Pont olyan mint  PC maga. Tetszik, hogy táncikál benne (bár soha nem voltam elájulva PC táncdinamizmusától mert, hogy túl sok van neki, sokszor túl sok amit csinál) továbbá nem lett uncsi a klip, tehát elég mozgalmas. Páverfull  ideális rádió-, és mjúzik televízsönbarát. Popsztáros. Igazából az egész kikerekítette a dalt és máris "jobb lett a gyerek fekvése".  ... és ami megint előjön, hogy amikor ott van a vége felé az táncikálós rész, igazából simán belefért volna még egy kicsivel gazdagabb desi hatás. Nem azt mondom, hogy száriban és hennával a kezén lejtsen Chandramukhiként. Ami lehet, hogy számára már baromira unalmas és ezért is nem erőltette... talán igen,... talán nem. Én mindenesetre szívesen fogadtam volna egy kis utalást... csak egy kis ízléseset.

Persze így is érzeni benne.. .már aki veszi az adást és na jó. Örüljünk, hogy elég merészek voltak ennyit is belerakni. Jól van az na, ott van azért az a kis natúr tribal. Sőt, nem is tudom mit többet akarok még, hiszen a koreográfiáért is jár a plusz pont mert egy az egyben bwood elemekből áll.

...és ahogy nézem a klipet, egyre többször ráz ki a hideg (jó értelemben) és talán nem is a zenétől, de magától a ténytől, hogy talán sikerül neki... Remélem. Bízok benne...

... ha PSY-nak sikerült, neki miért ne menne?

Frissített utógondolatok:

Azért ahhoz képest ha megnézzük, hogy milyen a dal stílusa, hogy Will.I.Am mit képvisel és, hogy egyáltalán hova és kiknek készült a dal, így már beláthatjuk, hogy egészen elég az a (nem is kevés) desi hatás ami fellelhető a produkcióban. Ahogy már említettem, a táncos betét, a koreográfia és maga PC egy nagy adag desi dózis. (De csak annak aki ismerős a világában és veszi a célzásokat.) ...és talán ez így épp elég is. Mert a sok kis butus amcsi tinilány meg csak annyit fog fel belőle amennyi nekik pont elég is. Így összességében már egész jó produktum az, amivel a Team Priyanka előállt. ...és mindenki megkapja így vagy úgy azt amit akart/várt.

Dal-Zuhé: Son Of Sardar (Remix)

Az újév óta ez az első Dal-Zuhés posztom. (Vagy nem?) ... Ö. Hogy mi lesz a Dal-Zuhé sorsa? Hiszen kézenfekvő, hogy lett még volna mivel bővíteni a sort. Ez most így alakult. Tudjátok.... sosem erőszakolom magam a bloggal kapcsolatban. Ahogy esik ...

Lezárni azért még sem szeretném a dolgot és mivel most éppen a Son Of Sardar nem igen gyenge filmzenéire rázom itt magam, (Tééényleg nem gyengék!) és mivel elérkeztem a remixekhez ihletet kaptam hirtelen. Vagyis inkább heves szívdobogás fogott el, hogy ezt a dalt meg kell veletek osztanom. Köszönhető ez a SOS-nak mert így végre megint éled a blog (ha csak egy poszttal is) és mindemellett még élteti is kicsit a  Dal-Zuhét. Mert, hogy 2012-ból gyütt a harcos.

Komolyan mondom, hogy tényleg ez idáig is sejtettem és próbáltam felfogni, hogy mekkora zenék működnek Bollywoodban, de amit most hozok az azt hiszem bátran viselheti az (múlt)év legnagyobb remixe címet.

Nem tudok magamhoz térni, mert némely bwood soundtrack lemez ami áll mondjuk 3-4 dalból + megint 3-4 remixéből, néha sokkal többet érnek mint egy-egy nyugati Grammy díjas előadó várva várt nagylemezének 20 új száma. .... csak úgy mondom.

Mert ezek öcsém még remixnek is olyat rittyentenek, csak úgy kisujjukból, hogy az embernek füle-farka kettéáll.

Nekem mondjuk az állam esett le és kicsivel több mint 3 perc alatt majdnem befulladt a nyelőcsövem is ...

Látom magam előtt a piszkos alvilági klubokat Mumbaiben, ahogy a sok magát Donnak meg Doomnak képzelő desi muki erre rázzák a bulát. Jóóó... ez kicsit képzavaros elmélet volt, de ezt hozta ki belőlem a zaj... a dal... ez. Meg a kiszáradt torkom...

Vizet készíts be!

Jab Tak Hai Jaan... A Film!

NEM SPOILER!

Nehézkes összeszedni és még nehezebb rendszerezni a gondolatokat amelyek a film kapcsán felkerülnek. Itt keringenek a kobakban, még elég élénken és frissen. Éppen egy pár perce, hogy lefutott a stáblista a szemeim előtt...

Kezdjük hát a sztorival. Ahogy azt maguk a színészek is sokszor elmondták, ez egy igai "antik" szerelmi történet modern köntösbe bújtatva, így vannak is klisék bőven ( de nem negatívumként). A vége nem volt túlságosan kiszámítható. Mármint úgy értem az utolsó képkockák.., viszont magából a történet végéből hiányoltam a csavart, és úgy egyébként picit túl kézenfekvő az is, hogy mi lesz a végkifejlet. Tudom ... volt is ott csavar, de nem akkorra vártam és nem úgy. Nem volt ájulás közeli állapot, vagy csak nagyon ritkán. Mindazonáltal megint sikerült valami olyasmit összehozniuk a mestereknek, amire sokan sokáig emlékezni fognak még és emlegetni sem lesznek restek. Ott vannak a szófordulatok és a sok-sok jellegzetesség amit már látok előre, hogy a JTHJ fandom meg úgy általában egész bwood előszeretettel fog puffogtatni. (pl.: The man who cannot die ... és a többi.)

Karakterek.

El kell, hogy mondjam, hogy mikor leültem a film elé, minden előítéletemet eldobtam Katrinával kapcsolatban. Tiszta lappal indultam neki és reménykedtem, hogy hátha tanult valamit a Kingtől már ami a színészmesterséget illeti, és talán most le fog nyűgözni a játékával. Nem így lett.

Voltak pontok amikor láttam valamit megcsillanni, de ez elég elenyésző volt... Többségében egy semleges Katrinát láttam aki baromira jól táncol, ámbár a legérzelemdúsabb helyzetekben rezzenéstelen arccal bambul, és a kémia Meera és Samar között nem is létezett, mint amolyan. (Kivételes esetekben is csak Samar miatt lehetett átérezni valamit a dologból...)

Akira. Imádtam. Ez nem elfogultság. Rám kenhetitek, de előbb nézzétek meg a filmet. Sokkal érdekesebbnek találtam például az ő és Samar között fejlődő kapcsolatot. Öröm és felüdülés volt őket nézni. Mondanom sem kell, hogy a film második fele (Ladakh) sokkal érdekesebb volt számomra és sajnáltam, hogy végül azért még vissza-vissza keveredik a történet Londonba is, megint.

Zenék. Erről már volt régebben egy óriásposzt így nem kívánok egyenként kitérni. Röviden csak annyit, hogy kellettek. Nagyon. Akár jók, akár rosszak a dalok jó, hogy ott voltak és felpezsdítették a múvit.

Összességében:

Kedves kis szerelmes film. Nekem pl. Kabhi Alvida Naa Kehna képfoszlányok törtek elő közben... :) (Nem mintha KANK annyira túlságosan kis kedves történet lenne.... :D)

Egyébként nem fogsz belerokkanni mint egy Veer-Zaarába, de nem is az a hahotázós fajta. Őrlődős, és szentimentális. Nem egyszer nézős az is biztos, de nem is a legjobb Yashji film. Sokkal, de sokkal de sokkal jobb összhatása lett volna egy Kajollal vagy mindegy kivel (Kat helyett). Viszont az tuti, hogy méltó lezárása ez egy olyan sikeres karriernek mint amilyen Yash Chopráé volt.

....maradhat továbbra is King Of Romance.

SRK-nak meg üzenem, hogy baromira nagyonnnnagyonnnnnagyonnnnn kár volt megtörni a csóktilalmat, pláne Katrinával. Sajnos ugyan is sem Kat-en, sem a filmen nem segítettek a cuppanósok. Meg aztán senkinek sem hiányzott ez... főleg nem Major Samar Anandnak rajongóinak, akik nem mellesleg a Katrina szemében nem gyönyörködni szeretnének, hanem kikaparni azt az irigységtől. XD

Megérte várni.

Dal-Zuhé : Kya Raaz Hai (Raaz 3)

Mára, akarom mondani tegnapra ennyi lenne a Dal-Zuhéból, de holnap ... ahhh :D karom mondani ma még jövök vissza. Addig itt van levezetésképpen a Kya Raaz Hai a Raaz 3-ból Bipashával aki mutogatja amije van. ...és az bizony a szépségesen karbanfitneszezett alakján kívül semmi más. Ő a tökéletes semmiség megtestesítője, aki csak nagyon ritkán cuki meg édes, de amúgy meg teljesen semleges érzéseket vált ki belőlem. Ennél még Katrina is nagyobb port kavar a nyegle színészi játékával. Az legalább felidegesít. :D Háááh. Na de ne szitkozódjunk. Ettől függetlenül a dal még megfogott. Még jó, hogy az eléneklésére Shreya-t kérték fel.

Íme hát Bipasha, a Raaz 3 és koppintott Gagás tánclépések.

Mindenkinek kellemes álmokat!

Dal-Zuhé : Go Go Govinda( Oh My God)

Hát ez már tényleg Oh My Gád, meg már hát nem igaz, hogy az idén ....khhhhmmm... tavaly! hány meg annyi filmben ottan volt az Akshay. Követni sem bírom. Itt van például ez az Oh My God amiből egyébként most történetesen egy anti-Akshayos zenét hoztam. :D Nehogy már itten rúl dö world. Helyette Sonaksi és Prabhu   verik fel a port, de nagyon. A zene kicsit jobb mint szokványos, de a jó kis ritmuson felül inkább a koreográfia látványa köti le az embert. Nekem megtetszett és kész....

Go Go Govindaaa!

Dal-Zuhé : Papa Toh Band Bajaye (Housefull 2)

Tart még a szilveszteri hangulat? Netán Utószilveszter van folyamatban? .... na jó. Nem is húzom tovább az időt akkor. Igazából a Housefull 2 track-jeiből több dalt is megszerettem, van közöttük lazulós meg nyüzsgős is. ...de semmiképpen sem altatós. A remixek is egészen rendben vannak. Most az első dalt hoztam amit Neeraj Sridhar énekel nekünk és többek között Akshay (már megint :D ), Jabraham, Ritesh és Boman Irani is táncolgat nekünk. Megy a buli ezerrel. Ja! ...én nincs itt egyéb másról szó mint egy igen jól sikerült We Don't Speak Americano replikáról. ....talán még jobb is.

...és ha már választani kell, (ki mondja?) akkor stipi-topi a világoskék zakós bácsi! :D

u.i.: Tulajdonképpen nem tudom, hogy hová tűnt Boman a táncparkettről.
Egy másik videóban még ott volt. XD

Prince - Rock and Roll Love Affair

Született, Prince Rogers Nelson, USA 1958. júni 7. énekes és dalszövegíró.

Több mint 30 stúdióalbum és 7 Grammy-díj büszke tulajdonosa.

25! turnéjával meghódította a Föld rock-pop-funk kedvelőit. 

Élvezhetjük csodás zenéjét, egészen 1976 óta napjainkig.

PRINCE

Rock and Roll Love Affair

(A múlt év egyik legkellemesebb non-diszkó és non-műanyag dala egy legendától)

Chennai Express poszter

Azt hiszem mozgalmas filmnek nézünk elébe.

...és valljuk be, elég ötletes lett.

Fényévekkel jobb mint a JTHJ plakátja, az már biztos.

Frissítés!

Már tiszta izgulok, ez egyre jobb. :D

2013 elseje...

Naggyon naggyon merem remélni kedves olvasóim, hogy a múlt éjszakát sikerült feledhetetlenné varázsolnotok. Úgy látszik az univerzum sem áll le működni hiába, hogy még neki is a másnapossággal kellene küszködnie.

Szeretnék ugyan is három jó hírrel is szolgálni, hogy könnyebb legyen a macskajaj vagy, hogy újabb okot adjak megint egy kis mulatozáshoz.

Először is kedves oldaltesó szerkesztőjétől kaptam ma a hírt, hogy bizony ám a mai napon (a vártnál is hamarabb) a Jab Tak Hai Jaan DVD mint amolyan, napvilágot látott és máris "rossz kezekbe" került. :D Ami annyit takar, hogy valószínűleg a hétvége felé vagy picivel azután már láthatjuk a mennyei fényben izzó élő és működő "álomlinket". Ezt a képet is tőle kaptam bizonyítékul.... hát nem csodás? :D

Még egyszer köszönet, hogy gondoltál rám és jöttél az infóval gyorsan, gyorsan! :)

Második jó hír, igazából "csak" egy extra-hiper-szuper macsós Chennai Express still, amihez TUMBLI-ul ennyit fűznék....

LIKE A BOSS

Továbbá egy posztert is kaptunk!

(meg lesz még több is ... reméljük egy halvánnyal érdekesebbek)

A harmadik jó hírem pedig igazából csak annyi lenne, hogy hála a jó égnek úgy néz ki idén sem szűnik a blog. Miért is szűnne, hiszen itt van mindjárt feljebb az ok, de nem csak a CE, hanem szerencsére sok más film és egyúttal zene is várja, hogy jól kielemezzük majd itt őket a jövőben. 

Mindenkit nagyon nagy szeretettel várok vissza idén is, és

nagyon boldog új évet kívánok!