2012. július 31., kedd

Bye July!

Holnap elseje. Már megint egy újabb, és ettől a rohanó időtől én lassan idegrángást kapok. Az embernek nincs annyi keze és ideje, hogy minden feladatával úgy végezzen, ahogyan eltervezte. Így igaz lehet, hogy:


"Calendars should come with WARNING:
Dates r much closer than they appear."

Linkin Park - Living Things Teszt

Linkin Park. Életem első rock bandája. Anyukámék komolyan be voltak tojva amikor LP-s korszakomat éltem. Amikor LP cd-t kértem a Jézuskától, az félve és reszkető kézzel adta át nekem a Meteora albumot, gondolván én maga vagyok a megtestesült Lucifer. Csak egyet nem tudnak. Hogy még mindig LP mániás vagyok! ...csak éppen nem hordok bandás csuklószorítót és nem varrok LP-s monogrammokat a farmernadrágom szárára. :D

Egy pár éve, pontosabban a Meteora után tartott nagyobb szünet óta és az azok után kiadott albumok után úgy éreztem, hogy végleg elveszítettük a srácokat. Volt rajongó akinek bejött az új stílus, volt akinek nem. Én úgy voltam vele, hogy jóóóóó... de ez "már nem a régi LP". ..és mondjuk meg is békéltem vele, mert hát változik a világ. Aztán eljött 2012, a Living Things ideje és minden megváltozott. Elindítottam az albumot és szinte a sírógörcs szélén álltam amikor újra meghallottam a régi, igazi gitárakkordokat, Májki féle rap-betéteket és Chazy szakadatlan üvöltését! Fandom körökben ezt úgy nevezik, totális "EARGASM". Nos nézzük, hogy mi is okozott ekkora kielégülést...


Pár szó a csillagozásól:
|{{{{minősíthetetlenül rossz
||{{{se nem rossz, se nem jó
|||{{van benne valami (takarításhoz jóóó) :D
||||{bérelt hely a zenetárban
|||||EPIC


Lost In The Echo - Az album kezdő dala. Kellően erős és ütős. Ekkor már kezdtem kapisgálni, hogy ez most más lesz mint a többi. A "future-robo" hangzás azért megmaradt. Májki reppel, Chazy üvölt. |||||

In My Remains - Egy fokkal gyengébb dalocska ez az előzőnél. Itt már jobban bejátszik az új sztájl, amit persze szeretünk, de most mégsem. :) A dalszöveg azonban értékelendő és Májki meg énekel is benne, az meg plusz pont! ||||{

Burn It Down - Mivel picit rádió barátabb és kicsit mainstream is, így nem csodálkozom ez lett az első kislemez. Na jó, visszaszívom ... az LP kicsit sem mainstream. Oké? Bejön mert már sokat hallottam, és mert jól össze van rakva, de nem ájultam el tőle soha. ||||{

Lies Greed Misery - Igazi lázadós LP dal. |||{{

I'll Be Gone - Akár úgy is nevezhetnénk, hogy az egyik leggyilkosabb dal az albumról. Nekem legalább is az, és visszaidézi a Meteorás korszakot. Igen, nekem az volt a fav, na meg HT. Libabőr, kétségtelenül.
|||||

Castle Of Glass - Le merném fogadni, hogy ez a dal Májki félrefésült metroszexuális frufrujából született meg. ..és ahogy a dal beindul, úgy szertefoszlik minden kétségem a nemi identitását illetően! XD
||||{

Victimized - Na ez az a fajta dal amire sok rajongónak ez a reakciója : "B*zd meg! O-O" ...és aztán minden ködössé és homályossá válik.. ez az igazi nu-metal. |||||

Roads Untraveled - Egyértelműen Májki féle zongorás költemény. A lelki szemeim előtt látom ahogy ott ül és átszellemülve mormogja a dalt...aztán beindul a dal Chazyvel és a két aranykezű gitárosunkkal kiteljesedik minden. A végén katarzis. A dalszöveg ismét dicséretes! ||||{

Skin To Bone - A 3D-s dal. Dalszöveg, Dinamika, Drám. Ennyi és nem több. |||{{

Until It Breaks - Khhhm. Úgy érzem Mike-nak hiányzik a Fort Minor. Nekem is. Hip-hop is meg nem is, rock is meg nem is. Ám a dal végétől, az éneklés végétől kezdődik valami....az album legjobb része. |||{{

TINFOIL - POWERLESS - Mert, hogy ez a két dal - sőt az előző vége is- tökéletesen egybeillik. Nagy feketepont mert írtó rövid és a Tinfoil és márpedig biztos vagyok benne, hogy én és még sok rajongótársam imádja a végtelenségig hallgatni Mr.Hahn session-jeit. Aztán kezdődik a Powerless, mint amolyan korona az albumra. Nem is érdemes róla hablatyolni, tessék meghallgatni és nézni.... mert, hogy az Abraham Lincoln: Vampire Hunterhez készült MUSIC TRAILER <--(ilyenről sem hallottam még) szerint a Powerless lesz a film főcímdala. (||||||||||

Végeredmény: |||||
Mert bár nem tökéletes az album -hisz olyan nem létezik-, viszont voltak olyan tökösek, hogy meglépték ezt a "vissza a gyökerekhez" projectet és mert már hiányoztak....nagyon.

Devdas V.rész - Hamesha Tumko Chaha


Még mindig nem? ... nem nézted meg a filmet? ... Ha az elmúlt négy rész nem keltette volna fel az érdeklődésedet, akkor íme egy újabb amellyel talán elérem a célomat. Ebben az ügyben megállíthatatlan vagyok. Nos....


Paro anyja azon a bizonyos botrányos éjszakán megfogadta, hogy lányát még Dev családjánál is gazdagabb famíliába házasítja be, visszavágva ezzel Devdas anyjának kritikáira és arra, hogy nyilvánosan megalázta őt és lányát. Mivel Paro szépsége páratlan, így nem is volt nehéz napokon belül nemes férjet találni neki -akit természetesen Paro sosem ismert és szó sincsen közöttük szerelmről. A videóban végigkövethetjük, ahogy Paro és Dev szépen lassan átélik az esküvő hozta, ez esetben kellemetlenségeket és kínos élethelyzeteket melyek okán szépen lassan, de biztosan végleg elszakadnak egymástól.

A dallam hátborzongató, a látvány isteni, az érzések pedig ismételten teljes fokozaton égnek. Gyönyörű szép dal, még szebb történettel ...


Summer Love 6.rész | Peter Andre - Mysterious Girl

"Tudod, az a jó klip. Ami olyan jó nyári hangulatú.... amiben ilyen sötétbőrű énekesek vannak és tök jó az a szám ....tudod?! Na! És akkor ilyen szép színes a videjó, meg a bácsi ott áll a vízesésnél és nagyon kockás a hasa. Lehet, hogy elfeküdte?! Meg a haja olyan mint a BettiSpagettinek. Van ott lány is, az meg táncol. Meg talán halőr is van benne... Nah. Tudod Máááárrrr???"

.... Igen. Kedves 14 évvel ezelőtti én. Már tudom mire gondolsz.

Sam Sparro - Happiness ( The Magician Remix )

Szemi-szemi.... te mindig meg tudsz lepni. Tetted ezt a minap is, amikor éppen tolattam befelé az udvarra és a csudálatos rádióbarát dalocskádra rángatózó fejem miatt majdnem nekimentem a kerítésnek. De ha egyszer olyan jóóó.... ezzel együtt pedig az új album elő is lészen jegyezve bevizsgálásra. De nálad ez már csak természetes, Szemi! Aki jó az jó. :) Mindenkinek kellemes rángatózást! Ebben ennyi volt, s nem több.

2012. július 19., csütörtök

Megbocsájtást a némbernek!

A Mashallah féle posztomban tett kijelentésemért ezúton is kérek nyilvánosan elnézést. Az utóbbi napokban ugyanis többek által komolyan meg lettem "fenyegetve" és dorgálva amiatt, hogy a Chammak Challo-t alsóbb kategóriába helyeztem mint a Salman feat Katrina féle újdonságot ... így most térden állva könyörgöm, hogy bocsássa meg mindenki a bűnömet, hogy mihamarabb visszakerülhessek a Chammak Challo társadalomba! Mindörökké Chammak Challo! Ámen. :D

2012. július 17., kedd

Kylie Minogue - Timebomb

Ha már előbb a Scissor Sisters-t veséztük ki, hát jöjjön a csapat nagy barátnője, akit akár Jake-ék tiszteletbeli SS taggá is avathatnának. Vagy már megtették? :D Annyi biztos, hogy nagy az összhang hosszú, hosszú évek óta. De miről is van itt szó? Új dal? Igaz, de csak a karrierjének 25-ik évfordulójának alkalmából kiadásra kerülő best of-ra készült, hogy legyen valami új is a népnek, én mégis igazán tudok örülni mindennek ami Kylie. Ahogy már mondtam ő az én Disco Dívám, a tinédzser korom egy része, számomra az igazi vagány és szexi nő kép megtestesítője, Ő Kylie. Az új dal és klip nagyon energikusra és figyelemfelkeltőre sikeredett. Megint csak azt tudom mondani, hogy tetszik a különcsége, ami persze egy ilyen klippel és dallal 10 évvel ezelőtt még nem számított volna kivételnek. Igen is ragaszkodik az egyéniségéhez, stílusához és nem fut a többi bolond után... Lehet, hogy sokaknak ez uncsi vagy maradi, de nekem bejött. ...ÉS KYLIE! :))) 

Scissor Sisters - Baby Come Home To Me

Vissza a gyökerekhez. Azt hiszem ez a Scissor Sistersnél és a Linkin Parknál is igen aktuális kijelentés lehet, már ami a legújabb albumokat illeti. Tudnotok kell, hogy a Scissor Sisters nagy-nagy és régi kedvenc a számomra, így aztán amikor a Ta-Dah album után elmentek "szabadságra", nem éppen ugráltam örömömben. Később mikor bejelentették, hogy jön a Night Work -amire csupán 4 évet kellett várni- nos az maga volt a mámor -bár elájulni nem tudtam az albumtól. Voltak rajta jó dalok, de nem éreztem erősnek és picit mintha váltottak is volna a stílusban...hiszen mindenki a diszkót nyomja. Ők is, de ők jól. Aztán tudtommal a Night Work nem is lett olyan "hajdenagy" siker, és alig ocsúdtunk fel már is itt van a Magic Hour, aminek láthatóan nagyobb energiát szenteltek. Sokkal jobb az egész promója és úgy általában is ...olyan igazi SS-es. Végre újra előtört belőlük a humor és az őket jellemző életerő/stílus. Bár még nem volt szerencsém az egész albumot a magamévá tenni, remélem mihamarabb sor kerül rá, és most valamiért azt érzem, hogy végre visszatértek. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a legújabb ultra kreatív klipjük a Baby Come Home To Me. Tipikus!!! és imádom! :) Jake, Ana, Baby Daddy és Del... remélem újra behálóztok!

Summer Love 5.rész - Allah Jaane

Úgy gondoltátok, hogy ezt a csodálatos témát feszegető sorozatot elkerülik a bollywoodi dalok, hogy úgy sincsen olyan desi dal ami ide beillene? ....Meg kell, hogy mondjam drága olvasóim, hogy "DE VAAAAAAAAN!". Épp az elmúlt napokban szedegettem össze ezeket a kedves kis lágy nyári bwood dalocskákat, és mivel még a szívem csücske nem szerepelt eme csodálatos "summer love" címszó alatt, hát jöjjön most a Allah Jaane.


A dal amely egyébként a Teri Meri Kahaani című filmből való, és ami mellesleg ha jól tudom a hónap elején debütált a mozikban, sok PC és Sahid rajongó legnagyobb örömére. Amikor először hallgattam a film dalait rögtön elkönyveltem, hogy semmi érdekes nincs bennük és mind csak azok a tipikus kis tingli-tangli Bwood dalok. Aztán azóta eltelt egy kis idő és már abszolút nem így vélekedek róla. Itt van például az Allah Jaane, amit egyik kedvenc énekesem Rahat Fateh Ali Khan énekel, és akiről már korábban is esett itt a blogon szó. Arról is többek között, hogy ő sosem választ rosszul.... és ez ismételten bebizonyosodott. Ráadásul a kezdeti érdektelenség ellenére már alig várom, hogy láthassam magát a filmet is.

2012. július 13., péntek

Mashallah - az én slágerem

Amíg az utóbbi évben bárki megkérdezte, hogy melyik a legeslegleg számom amit bármikor elővennék és rögtön csörögnék rá, vitathatatlanul és habozás nélkül rávágtam volna, hogy a "Csammak Csalló" az örökzöld. Ám ma ráakadtam egy zenére, ami alapjaiban megrengette a Csammak Csalló (már kicsit sem biztos) helyét a toplistámon. ...ugyan is még csak gondolni sem mertem volna, hogy valaha "túl teszem magam" ezen a számon. 
Még is megtörtént! Azt hiszem....három szó és két név a tettes. Ek Tha Tiger illetve Katrina Kaif és Salman Khan. Igen, ők ketten akikről soha nem gondoltam, hogy egyszer úgy tényleg istenigazából fel tudnának rázni. Te, hogy vagy ezzel? ...csak mert úgy érzem ezennel a Mashallah lett a 2012-es nyár legnagyobb Bollywood slágere. Nézd és hallgasd csak!

HD-ben szebb az élet!

2012. július 10., kedd

Nekem még nem is...

nő a mellem. Vagyis igen... ö nem...csak...úgy értem nem nekem...na de! :D
Az alig 10 éves uncsihugom lassan belelép a felsősök világába. Jó-jó persze még addig van neki 1 éve hátra de azért még is kezdem egy picit irigyelni. Az érzéseim és az emlékeim azt súgják ugyanis, hogy 10-14 éves korig történnek a legjobb dolgok az emberrel az iskolában és úgy alapjában véve az életben. Aztán onnantól felfelé egészen az érettségiig minden kezd elsötétedni. Legalább is nálam ez volt és lehet, hogy nálad meg másképp. Az alsós éveimből körülbelül annyi emlékem van, hogy imádtam a rengeteg ének órát, a kis énekkart, az ünnepségekre való készülődéseket, a zeneiskolát, a kis körjátékokat az udvaron, a rengeteg fellépést, a sok-sok megtanult bölcsességet az ének tanárainktól és Györgyi nénit is, az alsós osztályfőnökömet. Ő volt nekem a második anyukám, épp ezért is esett egyszer annyira rosszul, hogy egy anyák napi köszöntőre készülő kis műsor próbáján rám kiabált, mert éppen elkuncogtam magam valamin. Jobban mondva valaki nevettetett mint mindig... és én mindenre vevő voltam, vagyok és leszek . :) Aztán jöttek a felsős évek és emlékszem, hogy elképesztően meg voltam rökönyödve... féltem-féltünk tőle. Féltünk mindannyian, hiszen bekerültünk a "nagyok" közé. Gondolom ezen ti is keresztül mentetek. Aztán minden gond elszállt, hiszen szépen lassan beleszoktunk és felvettük mi is a kesztyűt. A diáknapok, a nagy énekkar, a dobogó amire csak a nagyok ülhettek/mehettek fel a szünetben az udvaron, az együtt átizgult oltások és szekrényugrások. Az első nagy "igazi" tornatermi diszkók melyek volt, hogy este 9-ig eltartottak és mi úgy flangáltunk ott a folyosókon mint "a nagyok". Pedig nem voltunk azok. Hetedik-nyolcadik osztály környékén ugyanis történt valami az osztálytársainkkal, valami ami akkor nekem nagyon misztikusnak és érthetetlennek tűnt. Elkezdtek párunkat, akik az idők kezdete óta egy baráti közösséget alkottunk (úgy 4-5 lány) érthetetlen okok miatt utálni.


Utálták, hogy nem mentünk velük, a többi lánnyal k*rválkodni, rendet bontani és csak úgy egyszerűen nem vonzott minket sem az ő körük és őket sem a miénk. Ám itt most meg kell, hogy álljak és meg kell, hogy cáfoljam magam. Talán még is érdekelte őket a mi kis "különc" világunk és piszkálta az orrukat, hogy pasizás és osztályfőnökik nélkül, hogy a francba lehet boldogan élni. Igen,...elkezdtek minket "különcöknek" hívni és ez csúnyán ránk is ragadt. Így visszagondolva talán csak irigyek és kíváncsiak voltak, de ez akkor nekünk hatalmas érvágás volt és teljesen beárnyékolta az utolsó évünket.... és itt van a kutya elásva... ezért is vagyunk mi Mina-val a Team Weirdo. Amit így még mindig nem nagyon fogtok megérteni...
....és milyen ironikus. Mi nem jártunk pasizni és nem kavartunk minden nap másik osztálytárssal, mégis főleg ott hetedik, nyolcadik tájékán rengeteg fiú állt be a csapatunkba. De csak mint barátok és ez pont elég volt. Őket nem érdekelte, hogy mi különcök vagyunk vagy, hogy mennyire jó vagy nem jó kinézetű csajokból állt a csapat. Beszálltak hozzánk és rájuk a mai napig mosolyogva gondolok vissza. (Ugye Mina?) Talán mert nekik is elegük lett a p*csájukat állandóan odatartó ribikből és mivel a fiúk úgy is későn érnek, így nyugodtabb vizekre eveztek. ...és mindezektől függetlenül ha valaki megkérdezi, hogy melyik osztálytalálkozóra mennék el legszívesebben, akkor az általános iskolát mondanám. Ugyan is ők azok az emberek voltak, akik az életünkben sorsdöntő dolgokat okoztak és tőlük is lettünk azok, akik ma vagyunk. Meg is mondtam Mina-nak, hogy ha lenne találkozó, elmennék és annak a bizonyos lánynak aki tulajdonképpen elnevezett minket különcöknek és akinek mellesleg B-vel kezdődik a neve és iankával végződik, ( :D ) megölelném és megköszönném neki, hogy ráébresztett milyen értékes, különleges és szeretetre méltó félszerzetek is vagyunk mi valójában. Mi, a különcök. ...akik azóta büszkék a nevükre.
Na és nem mintha kárörvendés céljából de azt is megnézném, hogy kinél hogyan nyújtotta be a számlát a sors.

......... de

Hogy jön ide a mell? :D
Az unokahúgom most készült negyedikes lenni az általános iskolában és a minap kétségbeesve fordult az anyukájához a következő kérdéssel: " Anya, nekem mikor fog már végre megnőni a mellem? Mert a Lujzinak, a Piroskának, Julcsának és a Rozinak is van már egy kicsi."
Persze megkapta a megnyugtató választ, hogy nem mindenki egyforma és ne aggódjon emiatt ... ám engem még is elgondolkodtatott a dolog és eléggé nyugtalanít. Alig 10 éves és már most ezen jár az esze. Úgy értem ezalatt a 9 és fél év alatt sikerült a társadalomnak és médiának úgy beszennyeznie a kicsi hugi, tiszta agyacskáját, hogy máris blokkok alakultak ki benne és félelmek a testével kapcsolatban. Holott erre semmi szüksége nem lenne, vagy legalább is ráérne még ezen izgulni. ....és ebben mindenki hibás és mindenki az oka. ... és ezek azok az érzések amiktől nagyon féltem őt. Mert én is ebben nőttem fel és a mai napig is ebben élek. De az már csak én vagyok, majd az megoldom magam, de őőő.
Nem tudom, hogy mi lesz nála a megoldás. Csak bízni tudok a Mindenhatóban, hogy megmutatja majd neki a helyes utat. ...és az a helyes út talán pont én leszek? Lehet, hogy azért mentem keresztül azon és azokon a dolgokon, hogy egy nap majd megtanítsam őt, milyen a helyes gondolkodás... és ezt is most pont azért írom és azért kellett leírnom, hogy erre rájöjjek és ezentúl küldetésemnek tekintsem az uncsihugi terelgetését. -és ennek ti mind a szemtanúi voltatok-
Na... jól van. Most már nyugodtan fekszem le... :D


2012. július 7., szombat

Devdas IV.rész - Kaahe Chhed Mohe

Devdas egy picit önfejű. ....és azzal, hogy összecsomagol és elhúzza a csíkot otthonról, elront mindent. Ebből a buta lépésből adódóan végleg elindítja a balszerencséjének áradását. De, hogy miért is megy el otthonról? Ez maradjon titok. Később Paronak ír egy búcsúlevelet és végül egy régi barátjánál köt ki aki viszont megmutatja neki, hogy mi a tuti. A szerelmi bánattal küszködő Devdast bevezeti a züllött éjszakákba.
...és ekkor


Chandramukhi színre lép. Szépségével, táncával és testével minden férfit elkápráztat. Ám itt a hiba.... a testével is. Igen. Chandramukhi egy népszerű bordélyház szajhája, akit mindenki megvet az életmódja miatt. Ám róla senki nem tudja, hogy legbelül ő is szerelemre vágyna és igazi érzelmekre melyeket köztudott, hogy az efféle könnyűvérű teremtményeknek "nem ír elő a végzet". ...Próbálja Devdast jobb kedvre deríteni, ám az elutasítóan és megvetően néz rá, meg persze mérhetetlenül el van keseredve Paro elvesztése és az apjával való rossz kapcsolata miatt. Chandramukhi szerepe és feladata azonban itt még korántsem ér véget...


Madhuri Dixit, alias Chandramukhi. A hindi filmtörténelem szerintem legelképesztőbb táncos jeleneteit járja el ebben a filmben. A arcjátéka, a kézmozdulatai és ahogy táncol... érdemes megfigyelni minden apró részletet. Annyira kimért és kecses, minden mozdulata ...még a dupattájának lengedezése is mintha pontosan meg lenne tervezve.  Az ő táncos jeleneteit kivétel nélkül mindig leesett állal nézem végig. Mondanom sem kell, hogy ezek után Chandramukhi karaktere nagy kedvenc lett és ebből adódóan maga Madhuri is.

...és ahogy annak lennie kell, Chandramukhi hipnotizáló táncához a megszokott misztikus és gyönyörű környezet dukál, még tökéletesebb kamera beállásokkal. Egyszerűen felülmúlhatatlan és káprázatos...