2011. november 30., szerda

If I Ain't Got You

Nincs más hátra, mint előre. Holnap hivatalosan is beköszönt a tél! Na persze nem arra gondolok, hogy reggel felébredve a fiók mélyéből elő kell keresgélnünk a manó barátaink telefonszámát, hogy ugorjanak már be a ház elé havat lapátolni, mert nem igazán tudunk kijutni a hó lepte ajtón. Holnap december elseje. Az utcákon szinte csak olyan embereket látni akik kétségbeesetten rohannak boltról boltra, csak hogy megtalálják a "tökéletes kariajcsit" családtagjaiknak vagy kedvesüknek. Észre sem veszik, hogy közben teljes átalakuláson mennek keresztül. Eltorzul az arcuk, az ujjaik hosszabbra nyúlnak, fura szagot árasztanak magukból, szőrösek és zöldek lesznek. Végül ez a mondat is elhagyja a szájukat: "Elegem van, feladom, a kukába a hülye karácsonnyal!" Pont mint a Grincs, nemde? Az emberek észre sem veszik és butuska, mogorva Grincsként kóborolnak az utcán elfelejtve azt, hogy miről is szól a karácsony igazán. Még is van egy aprócska különbség a mesebeli és a valódi Grincsek között. Nem...nem az, hogy az utóbbiak villamossal vagy busszal járnak az előbbi pedig a Kobakhegyen átívelő szemételvezetőn. A különbség a történet végén keresendő. Emlékszünk még amikor a szörnyű és csúf Grincs szíve végül megenyhül, bedobban és pár számmal nagyobb lesz a szeretettől amit a kis Cindy Lou Ki adományozott feléje? Nos, én lennék a legboldogabb, ha karácsony este nem az értelmetlen ajándékok szétszakított dobozainak halálnyögését, hanem a megenyhült és szeretettől duzzadó szívek dobbanásait hallanám.

Alicia tudhat valamit...


2011. november 24., csütörtök

Love On Top

Queen B mindig is nagyon ambíciózus és törekvő egyéniség volt. Semmit sem hagy a véletlenre és ez most is bebizonyosodott. Amikor megtudta, hogy áldott állapotban van ahelyett, hogy hátradőlt volna és átengedte volna magát a csendes, nyugodt hónapoknak Beyoncé elkezdett olyan intenzitással dolgozni, mint azt még eddigi pályafutása alatt nem nagyon tapasztalhatott a közönsége. 200%  százalékon pörögve, elkezdte  előre leforgatni legújabb "4" című lemezéből várhatóan kiadandó kislemezeihez a videókat. Ezzel idáig semmi gond nincs hiszen érthető, hogy a nem rég kijött albumot nem hagyjuk lógni a levegőben, hanem próbáljuk a legtöbbet kisajtolni belőle, na de ilyen gyorsan? Történt ugyan is, hogy Beyoncé fogta magát és az összes előre leforgatott videót (szám szerint 3-4 db-ot, amivel kihúzhatta volna addig amíg meg nem születik a kis B és "összeszedi" magát) hetente "dobálta" kifelé a YouTube-ra. A tematikát nem értjük, ám ez annál is inkább helyet ad annak a feltételezésnek, hogy sokak szerint Beyoncé-nak esze ágában sincs otthon ülni a picivel és szoptatni meg büfiztetni. Ahogy mondani szokták, az a gyermek a színpadon fog megszületni. Mindenesetre örülünk neki, hogy egy percre sem akar eltűnni a szemeink elől és ontja magából a videókat, DVD-ket és egyéb finomságokat. Megjegyzem nekem egy ideje kicsit úgy tűnik, hogy a pocaklakóból Beyoncé nem szégyell profitálni és soha nem fogjuk megtudni, hogy akarva vagy akaratlanul, de szerintem ez így van.
A "kidobált" videók közül a személyes kedvencem a Love On Top lett. Nincs sok "csiricsáré", (pedig szeretem a Beyoncé féle giccset), a muzsika nagyon frappáns kis szerelmes dal, nem tépelődik, nem szomorkás és dinamikus. Továbbá B ismételten megcsillogtatja benne kétséget nem tűrő énektudását és hangterjedelmét! ;)

Szerintetek fiú vagy lány lesz? :)

U R A Fever

Szégyen, nem szégyen. fogalmam sincs arról, hogy kik ők. Azt látom, hogy egy amerikai-brit duóról van szó és azt is, hogy nem hétköznapiak. Zenei stílusukat leginkább az indie rock-kal, garage rock-kal és post punk-kal lehet körülírni. (jelentsen az bármit is) :) 2000-ben kezdték meg működésüket és elsőként a Domino Records vette őket a szárnyai alá, amely már sokat sejtet. A Domino Records előszeretettel ad lehetőséget az elvontabb zenét játszó zenészeknek. Elnézést kérek minden The Kills rajongótól, hogy ilyen tudatlan posztot sikerült összehoznom, de szívesen várom bárkitől a banda részletesebb ismertetőjét. Azért az már egy plusz pont, hogy egyáltalán rájuk találtam és beépültek a rendszerembe. Ígérem, mostantól jobban odafigyelek rájuk és ez kezdetnek már jó, nem?

My December

Lassan beköszönt az év utolsó hónapja. Szerintem mára már mindenki megkapta az utcákon vagy a boltokban fellelhető díszítéseknek köszönhetően az idei első karácsonyi "hangulatdózisát". Ha mégsem akkor legalább is a téli, zimankós, ködös "fílinget" biztosan. Mindig meglepődök, hogy a sors milyen pontossággal veti elém a szezonhoz illő dalokat. Nem kerestem, mégis megtalált ez a dal. Pontosan ma. Nem a tavaszi nyuszis készülődésben, nem a nyári kánikulában és még csak nem is az őszi rémisztő estéken. Ma, amikor már úgy érzem, hogy kezdek átállni és fel vagyok készülve a télre és a karácsonyi hangulat befogadására. Persze a dalt nem csak most ismertem meg, hiszen azért szerintem túlzások nélkül mondhatom, hogy igazi retro LP rajongó vagyok. Igen, régi szerelem ez ami a mai napig tart és biztosan állíthatom, hogy az idők végezetéig így is lesz. A banda összes tagja egyéniség, hatalmas tehetség, utánozhatatlan és pótolhatatlan. Ők így jók, ahogy vannak. Amiért még nagyon imádnivalóak az az, hogy több évtizedes munkásságuk alatt egyszer sem merült fel, hogy feloszlanának és mindig mindenki egymás segítségére volt/van, mint egy kis család. Persze voltak szóló próbálkozások, de mindig mindenki visszatért a jó öreg felálláshoz, hiszen mi így szeretjük őket. A zenéjüket illetően egyszerűen fenomenálisak és szerintem bárki által hallgathatóak lennének, csak sokan nem is nyitnak feléjük, mondván "Hát ez rock! és én nem szeretem a rock-ot!". Bár tudnák mit hagynak ki... és amíg mi magyar rajongók reménytelenül vágyakozunk azután, hogy egyszer kishazánkba is ellátogatnak egy koncert erejéig, addig itt egy dal amit ma elém dobott a YouTube.

Imádom amikor a YouTube dobálózik! Abból csak jó sülhet ki. :)

Megjegyzés: Ez eredetileg egy Josh Groban dal és a Linkin Park a 2000-ben megjelenő Hybrid Theory című albumán adta ki bónusz dalként ezt a feldolgozást.

2011. november 23., szerda

Relator

Scarlett Johansson és Pete Yorn, a páratlan páros. Amerika legkedveltebb bögyös macája fogja magát és fejest ugrik a zeneiparba. Mély, érces énekhangja merészen eltér a megszokott csicsergő énekesnőkétől, de Scarlett eltökélt. Kérem szépen ez a dal úgy jó ahogy van. Különösen tetszik, hogy a filmcsillagunk nem akart beállni a popsztárok sorába és bulislágereket ontani a lehetséges legerőltetettebb módon csak, hogy mindenképpen sikerhez jusson. Így egy kicsit elvontabbra, könnyedebbre vette a figurát. A siker elérésében persze Yorn úrfinak is nagy szerepe volt hiszen egy nagyszerű, hírhedt zenészről, dalszövegíróról és zeneszerzőről beszélünk. Sajnos nálunk nem sok port kavart ez a felállás, de Amerikában mindenki felkapta rá a fejét, ámbár úgy tudom, hogy további együttműködést nem terveznek és Scarlett sem fog tovább eme szerepkörben tevékenykedni. Nem csak ez az egy dal készült el, de szerintem is ez a legszalonképesebb. Épp a minap csodálkoztam rá hogy az egyik plázán áthaladva épp ezt hallottam. Scarlettről még annyit, hogy párszor előadták a dalt élőben és a hősnőnk olyan furcsán viselkedik a színpadon mint egy 13 éves szégyellős kislány. Ennyire azért mi sem vagyunk naivak és nem hisszük el, hogy x évnyi tapasztalat után ennyire megilletődnél a reflektorfénytől kedves Scarlett. Számomra picit olyan benyomást kelt, hogy hiányzik belőle a zene iránti alázat, és olyan nemtörődöm fejet vág. Hát akkor íme az említett, egyébként szuper jó kis dalocska.

2011. november 22., kedd

Me like it

Vannak dalok amelyek olyankor érnek hozzám amikor éppen valami fontos dolog történik velem, vagy egyéb az életemben meghatározó időszakon megyek keresztül. Ez a nyár számomra a változásról szólt és épp ehhez köthető (többek között) Nicole Scherzinger Right There című dala. Nicole soha nem fogott meg annyira, főleg mióta szólókarrierbe kezdett teljesen szem elől veszítettem. Ez a dal viszont számomra az egyike azon keveseknek amit ha meghallok, tökéletesen vissza varázsolja a nyári hangulatomat amiért mindig oda meg vissza vagyok. Szeretem az ősz színeit és illatát, a tél varázslatos és szeretetteljes hangulatát, de a tavasz/nyár....az valami mesés számomra. Miért? Talán mert ha kisüt a nap, nekem is jobb kedvem lesz, szeretem a szabadságot azt, hogy minden zöldell és illatozik odakint, sőt mi tagadás a hőséget is egyenesen imádom. Számomra ugyanezt tükrözi az a videoklip is, amelynek a hangulatától elolvadok és bár a zene nem egy mestermű, valamiért a hangzásvilága mégis megfogott. Amennyire aranyos kis dal, annyira szenvedélyes is. Könnyed, csajos, lötyögős, lazulós ugyanakkor felébreszt érzéseket... és amíg végleg be nem köszönt a tél, hát íme egy maréknyi 4 percecske az idei nyaramból.


Mindazonáltal szeretném megemlíteni, hogy nem ez az idei nyaram himnusza! :) (majd meglátjátok)

2011. november 17., csütörtök

Agarbattī - Avagy álmaim füstölője

Világ életemben különös vonzalmat éreztem a füstölők illata iránt. Imádom az illóolajokat is, de a füstölők esszenciája által teremtett mágikus hangulatot és atmoszférát semmi nem pótolhatja. Nagyon sokáig mi is a legtöbb boltban kapható ( forintos, ajándékboltok stb...) füstölőket vásároltuk, ám rá kellett jönnünk, hogy nem sokáig hódolhattunk mániánknak (anyum és én), mivel a család szinte összes tagja nem tetszését fejezte ki. Nem szerették a "szagát", a töménységét azt, hogy fejfájást okozott és magát a füstöt mint jelenséget. Idővel akarva, akaratlanul én is elkezdtem ezeket a tüneteket produkálni, ráadásul egy-egy csomag füstölő túl drága ahhoz képest, hogy egy szál nem ég 10-20 percnél tovább. Aztán megérkezett a megoldás, a megvilágosodás! :) A nyáron több parfümömre is allergiás lettem amit nagy érvágásként éltem meg, hiszen imádok parfümözni, anélkül nem indulok sehova :). Ekkor kerestem egyéb megoldásokat és egy nap megtaláltam a megoldást ami már évek óta ott állt és majd kiszúrta a szememet. Natúr parfüm. Egy Tunéziából hozott pici 10milis roll-on 100% jázmin parfümömet szagolgattam amit csak nagyon ritkán használok mert féltem az illatát. Tudjátok, hogy van ez... a megmagyarázhatatlan jelenség amikor megtalálod álmaid illatát és inkább nem is használod, aztán évek múltán jössz rá, hogy megromlott és sosem fújtad végül is magadra. Szóval elkezdtem az interneten keresgélni natúr parfümök után. Először valami tunéziai webáruházat kezdtem keresni, ami egyenlőre olyan missziónak számít mint tűt keresni a szénakazalban. :D Már ott tartottam, hogy e-bayről szerzek be vagy egyéb más amcsi webáruházból amikor rátaláltam erre az oldalra: GOLOKA
Ezt az oldalt szívesen reklámozom mindig! Egy webáruházról van szó ahol nagyon készségesek, pontosan és gyorsan dolgoznak, profi munkát végeznek. Végtelenül kedvesek és még egy kis hírlevéllel is szolgálnak időnként amiben rengeteg hasznos dolgot leírnak. Sokféle füstölőt rendeltünk és kirpóbáltunk innen tehát bizton mondhatom, hogy megtaláltam álmaim füstölőjét. Itt nem akármilyen füstölőket találni. Kézzel sodort, eredeti indiai füstölők amelyek akár egy órán át égnek, nem okoznak fejfájást, nem tömények, napokig megmarad a szobában a kellemes illat. Ismétlem kellemes illat és nem füstszag! Amiket itt leírnak ezekről a füstölőkról 100%-ban szóról szóra igazak. 
Azóta már felfedeztem a tárházuk teljes repertoárját, az illóolajaktól kezdve a hennán át a bőr-, és hajápolási termékekig mindent. Mindennel mindig teljesen meg voltam elégedve. Egyszer kaptam ajándékba egy picike szantál szappant aminek egy magában jobban örültem mint az egész csomagnak. Végtelenül boldog voltam, örömömben körbeugráltam a szobát. Ezúton is köszönöm, Goloka! :) Minden termék egytől egyig MADE IN INDIA. Visszatérve a natúr parfümökhöz, valami csodás kis dobozkája van mindnek és elképesztően, hihetetlenül ááhhhhh illata. Eddig 4-5 illatot próbáltam ki, és egyszer sem mondtam azt, hogy "Fúúúj". Bár ez lehet csak az én izlésem. Ja és azóta orrba szájba füstölőzhetünk otthon, sőt nővérem aki annó hányingerre és fejfájásra panaszkodott, nemrég kért is tőlem egy adagot a fent látható Shanti Gold Prema-ból amit végül is azóta álmaim füstölőjévé nyilvánítottam. :)

(Hindi) Agarbattī अगरबत्ती - füstölő

Zene nélkül nem ér füstölőzni! :)

Dheere Jalna Instrumental - Paheli OST
 FM W11 - Dheere Jalna .mp3
Found at bee mp3 search engine

2011. november 16., szerda

SuperHeavy recept

Alapanyagok: Damian Marley, Dave Stewart, Mick Jagger, A.R. Rahman, Joss Stone

Elkészítési javaslat:
Először is kapd elő Bob Marley egyik fiát (Damien Marley), tégy hozzá egy vérbeli profi billentyűst (Dave Stewart), nehezen beszerezhető alapanyag, de elengedhetetlen lesz hozzá a ma élő egyik legnagyobb Stones legenda (Mick Jagger). Csak is indiai fűszert használj, mondjuk hazája és a világ egyik legelismertebb énekese jó lesz ( A.R.Rahman) és, hogy legyen egy kis jó hús is az összeállításban még szaladj le a boltba Amerika egykori kedvenc énekesnőjéért (Joss Stone). Mind ezt főzd 20 percig, gyakori kevergetés mellett egy közepes méretű reggae edényben!

Fogyasztási javaslat: Csak lazán!

2011. november 15., kedd

Electric Feel

Valamikor 2008 vagy 2009 nyarán döbbentem rá, hogy nem csak a Viva és az MTv (emtíví :D ) létezik. Rákaptam az MR2 Petőfi rádió hallgatására. Felfedeztem, hogy nagyon nagyon sok új és minőségi zenét játszanak (többnyire alternatív és underground). Náluk nem hallhatsz rágógumi zenét. Nem játszanak Britney-t, Gagát és az összes többi a csapból is folyó tömegzenét. Megjegyzem amikor megkezdte működését a magyar MTv, attól is teljesen elájultam és reggeltől estig csak az ment. Körülbelül ugyanolyan kategóriájú zenéket játszottak mint az említett MR2. Nagyon szerettem. Aztán elkezdték "fejleszteni", hiszen először nagyon kezdetleges repertoárral rendelkezett a csatorna, például nem voltak műsorok! Igen! Aztán a "fejlesztéseknek" köszönhetően szegény magyar emtíví is elfajzott. Zenecsatornából mára már kész valóságshow és gagyi műsorok tárháza lett. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy mi az ami jó benne a mai napig. A World Stage és az, hogy az aktuális díjátadókat élőben közvetítik majd orrvérzésig ismétlik is azokat. -Ja és a South Park!- :D Szóval a régebbi, kezdetleges emtívínek köszönhetem, hogy megismerkedtem a következő csapattal. MGMT. A Time To Pretend igazi etalon muzsika volt nekem azon a nyáron. Érdekes volt valami újat, egy kicsit elvontabbat és ismeretlent hallgatni és nem csak mindig az éppen aktuális pop muzsikát .... (Britney, Katy Perry, Riri stb...) Aztán az emtíví megkezdte átalakulását ami azt eredményezte, hogy lekapcsoltam a tv-t és bekapcsoltam helyette a rádiót. (A Viva szóba sem jöhetett. Amióta Steiner Kristóf elhagyta, az a csatorna is mély hanyatlásnak indult, ami a mai napig is tart. Néha csodálkozom, hogy ennél még van lejjebb???!!!) Szóval ekkor jött az MR2 a képbe amit azóta is a mai napig hallgatok. Az Electric Feel-t már itt hallottam, de akkora már ismertem a dalt, hiszen a Time To Pretend jóvoltából rákerestem a bandára és "magamévá tettem" a lemezüket! Számomra a TTP után, ez az egyik legkedvesebb dal az Oracular Spectacular albumról.

Zuhair Murad

Lányok! Szemeket ide szegezni! Most olyan ruhákat fogok nektek bemutatni amelyekről szinte 100%-ig állítom, hogy minden nő térde beleremeg ha meglátja. A nyaram azzal telt, hogy inspirációt keressek a vizsgamunkámhoz. A cél a közel-, illetve távol-kelet volt. Eleinte úgy indultam neki, hogy biztos nagyon sok kommersz divattervezővel fogok "megismerkedni" és így utólag elárulhatom, hogy óriásit tévedtem. A keleti divatot pont ugyanaz jellemzi mint a zenéjüket és úgy általában az egész kultúrát. Díszítettség, csillogás, merészség, mesevilág, elegancia, könnyedség, tökéletesség, profizmus, mind ez megspékelve azzal az igazi orientális giccsel. Ráadásul ezt úgy tudják tálalni, hogy az embernek kedve lenne beleharapni. Nem kelti a gagyi, hanyag és kidolgozatlan hatást. Mi az, hogy? Némely tervező olyan kifinomultsággal dolgozik, hogy azt egy "fhranchia" orrát fennhordó divatház is megirigyelné. Az haute couture virágzik és imádnak a kultúrájuknak megfelelő ruhákat tervezni és ezáltal mindig ragaszkodni fognak a jó öreg luxury-hez.

 Ilyen Zuhair Murad is, libanoni divattervező.

Alexander McQueen (akit azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom) után ő az egyetlen tervező akinek munkásságát ha kell meg tudom könnyezni. Imád mesebeli, képzeletbeli megrendelőknek dolgozni. Így tervezett már ruhát egyiptomi hercegnők és görög istennők számára is. Hát nem mesés? :) Azt hiszem az ő esetében szavakkal nem lehet kifejezni a látványt.

Megjegyzés: A videó elején rögtön a második modell Srej Zsófi, picit később 3:25-nél feltűnő lány a testszínű kiskosztümben pedig Palvin Barbi (az egyik személyes kedvencem), akikre illik nagyon büszkének lenni, hiszen a ma létező legnagyobb divatházak kapadoznak értük. Srej Zsófi többek között dolgozott már együtt például Tim Burtonnel is egy Harper's Bazaar fotósorozat erejéig.

 Ám itt korántsem merül ki a sor... még van pár modellünk aki szerencsére sokra vitte a divatszakmában.

Lélek vagyok, élni szeretnék

Ritkán jön el az a pillanat amikor magyar előadók kerülnek be a zenetáramba. Sok mindenre nyitott vagyok, de a magyar muzsikaszót valahogy nem képes befogadni a szervezetem. Még mielőtt félreértenénk a helyzetet én a magyar POP zenéről beszélek (már ha van olyan)! Úgy gondolom, hogy az minden szemszögből megragadt ott valahol a 2000-es évek elején és azóta is azt nyomja mindenki. (Vagy olyan ciki módon majmolják a nyugatot, hogy azért már én kérek elnézést!) Nagyon nagyon kevés olyan magyar előadót tudok megemlíteni akik nem arra törekednek, hogy "tucat zenét" kreáljanak hanem arra, hogy valami egyedit és hát mondjuk ki, nemes egyszerűséggel JÓ ZENÉT készítsenek! Pedig lenne kikre büszkének lennünk. Ilyen például a következő "Zaj" című dal is, a Szabó Balázs Band-től. A szövege mesteri és imádom, ha az ilyen picit modernebb zenében is megjelennek az igazi magyar zenei motívumok. Hiszen ezek vagyunk mi! ....és nem kellett ahhoz angolul énekelni, hogy örökre beírja magát a szívembe!


A magyar underground zenei skálája nagyon színes és mindenki megtalálná a magának tetszőt. Kár, hogy ezek a zenekarok nem kapnak itthon nagy figyelmet, így többségük külföldön próbál szerencsét kisebb nagyobb sikerekkel. Ez van. Nekünk meg marad a "Mizu".

2011. november 13., vasárnap

Guzaarish

Valamit be kell vallanom. Bollywood és azon túl is India őrült vagyok, mániákus, megszállott...azt hiszem ezek a megfelelő szavak. Olyan világ ez amibe az átlag magyar ember nem lát bele, csak valami csoda folytán, és akkor is dolgok ezreinek kell összeállnia, hogy egy nyugati/európai materiális, karrierista lény inkább egy Bwood filmet nézzen meg és nem mondjuk egy legújabb öldöklős, véres Fűrészt vagy olyan múvit amiben a frissen "kikelt" zombik csinos szőke cicababát üldöznek aki futás közben véletlenül elesik és kilátszik a bugyija és akkor jaj!  :D Én is csak a nyári vakációmnak és a YouTube-on való megszállott barangolásomnak köszönhetem, hogy rátaláltam Bwoodra. Hogyan jellemezném, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy Bwood filmeket néző embernek? :D Ez vicces, mert tulajdonképpen azt mondanám, hogy semmi egyébre nincs szüksége csak mérhetetlen mennyiségű romantikára való hajlamra és zeneszeretetre. Aki nem szereti a zenés filmeket az ne is keresgéljen Bwood közelében. :) Azért nem árt ha van az embernek átlagban 3 órája egy ilyen jellegű filmet megnézni, továbbá a Magyarországon elérhető Bwood filmek siralmas tárháza miatt egy jó internetkapcsolatra és még jobb torrent linkekre is szükség lesz. Azt már meg sem említem, hogy sok film magyarra le sincs fordítva, így marad az angol felirat. Messzi világ ez igen, de aki egyszer belecsöppen és picit is fogékony rá, az sosem szabadul. A következő dalt a Guzaarish című filmből hoztam ami mellesleg nem is annyira az a jellegzetes Bwood film és ha jól emlékszem csak pár perccel több mint 2 óra hossza. Továbbá az egész film jellegére s történetére való tekintettel erősen ajánlanám kezdő Bwood nézőknek, bár akkor valószínűleg sokkal előrébb sem lennénk. Annyira nem tartalmazza a jellegzetes desi filmek vonásait, hogy ha nem vagyok mániákus és nem ismerem a színészeket, akkor nem is gondolnám, hogy indiai film. A dal is ezt bizonyítja ami tulajdonképpen az egyetlen ami meghatározó a filmben ( a többi Bwood filmmel ellentétben, amelyekben 3-4 vagy akár 5 mega hiper-szuper sláger születik, többnyire mind "epic" lesz és évtizedekkel később is megemlegetik). A ritmusában egy pici keleties lüktetést vélek felfedezni, de ezen és a nyelven kívül semmi nem mutatja, hogy indiai. Ha meglátjátok/halljátok bizonyára majd a levegőbe csaptok, hogy "Miről beszélt ez? Ez  egy egyszerű spanyol flamenco! " Ettől függetlenül mi Bwood mániások büszkén verjük a mellünket, hogy bizony Hrithik és Aish megint megmutatták, mire képesek. Nekem tetszett és kezdetnek egyenlőre ennyi is elég lesz Bollywoodról és Indiáról. :)



Megjegyzés: Akit még érdekel...
"...Az andalúziai flamenco, a gitárral, énekszóval kisért spanyol néptánc eredeti formájában, a cante jondo mélyről jövő, bensőséges dallamaiban, bonyolult ritmusaiban és pentatonikus hangzásaiban arab zenei hatás figyelhető meg....A keleti dallamszerkesztés... ugyanegy melódiamagot ír körül számtalan parafrázissal... Fő eszköze a díszítő elváltoztatás, az ornamentika. Aki látta hindusztáni épületeken, aki hallotta perzsa és arab dallamokban, székely és román balladákban, cigány muzsikálásban, tatár imaénekeben, spanyol táncokban a keleti díszítőművészet szertelen és ideges pazarlását, gondolkodóba eshetik: milyen kielégülést adhat ez a szakadatlan hullámzás és elkendőzés, ez a csak körülírás, csak dekoráció, csak sejtetés a művésznek és a hallgatóságnak? Pedig a lényeg épp ebben áll: felemelőnek és egyben kábítónak érzik, hogy a zene állandó szédületben jár egy füstölgő és elrejtett központi oltár körül - élvezik a lappangó főmelódiát s a szakadatlan díszítést, mely mint a bibliai kerub szárnyával eltakarja a kimondhatatlant, az egyedüli dallamot... az új bonyolult perzsa-arab stílus győzelmesen nyomul előre mindenütt, ahol az iszlám megveti a lábát. Néhány évszázad alatt világzenévé fejlődik. Eltanulják a törökök, görögök, románok, délszlávok, spanyolok és cigányok; Magyarországon még ezer év múlva is szerepet játszik az új, nemzeti tánczenestílus, a verbunkos megszületésében." S mindez spanyol közvetítéssel jutott el Nyugat-Európába."

Örök hála bikaviadal.hupont.hu -nak a fenti sorokért!

That's Why You're Beautiful

Képzeljétek el, hogy Beyoncé felkap egy "snassz" rucit a szekrényéből, körbetelefonálja a csak lányokból álló bandáját plusz egy-két táncosát, hogy ugorjanak le a "garázsba" csapni egy görbe zenélős estét. Semmi show, semmi túlzás, csak a zene és Bee csodálatos hangja. Nehéz elképzelni, ugye? Pedig van ilyen. A címe "I Am...Yours Intimate Performance at Wynn Las Vegas". Az egyik legkedvencebb koncertfilmem tőle. Nem mintha bármi bajom lenne a fergeteges show-kal amiket ez az aranytorkú díva képes összehozni. A dal amit elhoztam, transzba ejt. A szövege gyönyörű, a dallam varázslatos és élő! Itt meg kell jegyeznem, hogy ha Beyoncé-ről van szó, akkor tőle csak élő felvételeket vagyok hajlandó hallgatni. Valamiért úgy érzem mikor a stúdió verziókat hallgatom, hogy romlott és élvezhetetlen minőségűek (persze ez butaság, de akkor is úgy érzem). Bee élő előadásait kár nem meghallgatni. Annyira profi banda játszik mögötte, hogy a dalok rejtett ritmusait, kiállásait ki tudják hangsúlyozni és egy-egy apró meglepetést, érdekességet is csempésznek bele. Pont mint egy doboz bon-bon. A dalhoz nem készült klip, (sajnos) továbbá visszarepít minket az időben, hiszen ezt az 'I Am...Sasha Fierce'(2009), Beyoncé harmadik önálló albumáról hoztam. Ha ezt a dalt bon-bonban kellene mérni akkor azt mondanám, hogy mogyorókrémes a közepén apró szilvaszemmel. :) Jó nassolást.

2011. november 10., csütörtök

Fly Me To The Moon

Az ember talán dolgos hétköznapjaiba iktatta be? Vagy netán ez egy életérzés volt? Mindenesetre ha lenne lehetőségem visszarepülnék azokba az igazi füstös és alkoholpárától fülledt New York-i vagy éppen londoni pubokba, ahol igazán nagy kultusznak számított jazz zenét hallgatni.- Mina mami! Házi feladat! Nézz szét a Londonodban és készíts nekem egy esszét a londoni pubokról/clubokról. :) - Igaz nem vagyok egy nagy jazz szakértő, azért azt az egy nyelvet én is beszélem mint amit mindenki más is ezen a földön, úgy hívják Zene. Nem kell hozzá szakértelem vagy társaság, talán esetleg egy pohár vörös és egy kis idő, hogy az ember belemerülhessen. Megsúgom, hogy mikor felköltöztem Pestre, az első éjszakám itt fent egyedül úgy telt, hogy kinyitottam az ablakomat, csak bámultam kifelé, bekapcsoltam Diana Krallt és próbáltam leküzdeni a zsigereimben mászkáló honvágyat és a sírhatnékot. Ezért vagyok annyira hálás nem csak a jazz-nek, hanem úgy általában a zenének, mert minden számomra borzalmasnak tűnő dolgon könnyedén átsegít. Ezért hoztam most el ezt a hangulatvilágot, mert míg aránylag friss az élmény (ami az első napot illeti), így könnyebben be tudok róla számolni. Magát a műfajt már régebb óta próbálom magamhoz közelebb csalogatni, amit egyébként még pár éve Beyoncé és Christina indított el bennem a 60-as évekbeli Aretha Franklines vissza kacsintásaikkal. (na még azok is megérnének egy misét, de majd máskor) És bár nem lettem jazz rajongó, mindig meleg szívvel gondolok rá. A jazz rajongóktól pedig már most elnézést kérek, hiszen biztosan nem csak Diana létezik, hozzám viszont egyenlőre csak ő jutott el intenzívebben.

Íme a feldolgozás, mely megmentette az életemet 2011.aug.31-én, este. :)

He Ate My Heart

Nem szeretnélek titeket (már ha vagytok) rögtön elijeszteni a Gaga mamival, de mivel a sors most ezt dobta elém, így úgy gondoltam, hogy vele kezdem a sort. Szörny anyánkat nem kell bemutatnom azt hiszem senkinek. Tehetségével és kisugárzásával rögtön, a kezdetektől fogva levett a lábamról. Ami még inkább elmélyítette a szeretetemet iránta, az a mérhetetlenül jó, hatalmas szíve és lelke. Szerintem a legtöbb Szörnyecske azért is szereti Gagát, mert tud vele azonosulni az életében ért bántalmakat és nehézségeket illetően. Ezért is szokták mondani, hogy Gaga legtöbb rajongója általában vagy a saját neméhez vonzódik, van valamilyen testi vagy lelki "fogyatékossága" vagy egész egyszerűen a társadalom által felállított primitív elképzeléseknek és szabályoknak az áldozata. Ezért is a "TEAM WEIRDO" amit az oldal jobb oldalán találhattok. Ebbe most még nem szeretnék belefolyni, de ígérem egyszer kifejtem a témát. Annyit elöljáróban, hogy ez egy csapat ( :) huh ) amit Mina-val alapítottunk. Hogy oda kik tartoznak? ..na ezt fogom egyszer bővebben kifejteni.
Tovább lépve a témában, a dal mit most szeretnék megosztani nem éppen a leírtakról szól, ám ettől még szeretjük, sőt! Saját szerény véleményem szerint a The Fame Monster album egyik legdinamikusabb és legérzelemdúsabb dala. A szövege magáért beszél! Mindazonáltal ennek a dalnak az előadása közben készült fotók számomra nagyon inspirálóak. Nem tudom megfogalmazni miért. A jelmezek, a háttértáncosok és Gaga mami arckifejezései, a vér, a fájdalom és úgy általában minden... Ez a dal nekem maga a mámor! Hallgassátok borzongással! :)

image


A dalhoz sajnos nem készült klip, ezért rakom be ezt az élő fellépést.

Természetesen bárkinek, bármikor kellene az éppen kirakott dal mp3 formátumban, csak dobjon egy megjegyzést az e-mail címével és én eljuttatom hozzá.

Üdv a galaxisomban!

Minden embernek van aurája. Kinek nagyobb, kinek kisebb, van akinek lila de a sárga sem ritka. Nos, ha én beülnék egy ilyen vizsgáló szerkezetbe az én aurámban minden bizonnyal csak apró, pici hangjegyek, töménytelen csillámpor és megannyi vízió lebegne. Az egyik oldalamon egy triolán lovagló hosszú, bársonyos hajú hableány játszadozna a körülötte rendetlenkedő koboldokkal. A jobb vállamon ülve milliónyi tündérke sütögetne bundáskenyeret, míg a Grincs messziről figyeli a megfelelő alkalmat, hogy ellophasson egy szeletet. A bal lábamnál egy kentaur molesztálná a Spárból hazaigyekvő Duna tv-s mama halat, aki épp túró rudit visz a gyerekeinek, a fejem tetején pedig csillogó selyem ruhákba öltözött, illatos keleti háremhölgyek csábítják udvarlóikat. A bal kezemmel egy zongora billentyűit simogatom, a jobb kezemben pedig a világ legfinomabb füstölőjét tartom. A szívem ritmusra dobog és dallam szól belőle, a szemem előtt pedig egy színpad lebeg, melyen én állok.

Üdv a galaxisomban! :)