2011. november 15., kedd

Lélek vagyok, élni szeretnék

Ritkán jön el az a pillanat amikor magyar előadók kerülnek be a zenetáramba. Sok mindenre nyitott vagyok, de a magyar muzsikaszót valahogy nem képes befogadni a szervezetem. Még mielőtt félreértenénk a helyzetet én a magyar POP zenéről beszélek (már ha van olyan)! Úgy gondolom, hogy az minden szemszögből megragadt ott valahol a 2000-es évek elején és azóta is azt nyomja mindenki. (Vagy olyan ciki módon majmolják a nyugatot, hogy azért már én kérek elnézést!) Nagyon nagyon kevés olyan magyar előadót tudok megemlíteni akik nem arra törekednek, hogy "tucat zenét" kreáljanak hanem arra, hogy valami egyedit és hát mondjuk ki, nemes egyszerűséggel JÓ ZENÉT készítsenek! Pedig lenne kikre büszkének lennünk. Ilyen például a következő "Zaj" című dal is, a Szabó Balázs Band-től. A szövege mesteri és imádom, ha az ilyen picit modernebb zenében is megjelennek az igazi magyar zenei motívumok. Hiszen ezek vagyunk mi! ....és nem kellett ahhoz angolul énekelni, hogy örökre beírja magát a szívembe!


A magyar underground zenei skálája nagyon színes és mindenki megtalálná a magának tetszőt. Kár, hogy ezek a zenekarok nem kapnak itthon nagy figyelmet, így többségük külföldön próbál szerencsét kisebb nagyobb sikerekkel. Ez van. Nekünk meg marad a "Mizu".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése