2012. június 30., szombat

Evolúció T, avagy a géportáltól a twitteren át a tumbliig...

Néha eszembe jut, hogy hol tart ma a világ és hol tartott régen. Amikor megállok egy pillanatra a Teszkóban és azon merengek, hogy már nem is kapni hagyományos CRT "nagydobozos" televíziót. Amikor meglátom, hogy az alig 10 éves unokahúgom kezében érintőképernyős telefonnal babrál vagy, hogy például az ő gyerekei vajon tudni fogják-e mint jelent letekerni az ablakot a kocsiban. Aztán itt vannak az újabbnál újabb közösségi oldalak, az informatika megállíthatatlanul fejlődik. Nincs is ezzel semmi baj, csak furi... Mint ahogy az is, hogy a minap egy játékboltban tett látogatásom során szinte szemgazmust éltem át, és aggyal felfogni nem tudtam, hogy milyen szipi-szupi játékok léteznek már. "....bezzeg a mi időnkben, ugye?" Az már más kérdés, hogy némelyik játék ahelyett, hogy fejlesztené a gyereket, inkább erkölcstelen dolgokra tanítja a szerencsétlent. Pont ezen gondolatmenet által jutottam vissza a g-portálhoz. Ugye emlékeztek? Igen, azok a kis csinos mindenféle glitteres (felesleges) animációkkal telenyomott "honlapok". 2005 volt és mindenki ezt csinálta. G-portálja volt a Julisnak az iskolából, Ferkónak a játszótérről és nekem is ... itt kezdődhetett minden. Emlékszem, hogy először csak rá-rátévedtem egy-egy géportálra. Aztán megláttam a menüpontot, hogy "csinálj te is egyet". Regisztráltam és onnantól kezdve egész nyáron kirángatni nem lehetett a szobámból. Természetesen Britney-s - Linkin Parkos (igen, furcsa párosítás) géportált csináltam, szépen lassan megtanultam közben, hogy mi az a banner, a link, a button, a vendégkönyv, a link me, scriptek, animáció, fejléc, flash ésatöbbi... Magamtól tanultam meg kezelni a Paint Shop Pro-t és később már külön kreditekért design készítő oldalt is üzemeltettem. Minden nap lestem, hogy mik az új hírek Britneyről és már raktam is ki. Megjegyzem elég sikeres kis oldal volt az... majd 4 évig csináltam napi kb.100-as látogatottsággal (ami azért nem volt kis szó akkoriban egy ilyen felemás oldal esetében). Aztán egyszer csak eltört minden, amikor bejött a divatba a CSS. Nem tudtam tartani a lépést. Mindenkinek hirtelen hiperszuper, a géportál sablonjait felülíró, szinte profi flash anikkal teletömött oldala volt. Persze egy ideig sikerült nekem is valami olyat gyártanom, ami úgy tűnt mintha CSS kóddal felülírt sablon lett volna, de nem az volt. Most, hogy belegondolok mekkora ész voltam már, hogy megoldottam sablonon belül a dolgokat... :D áhhh. A kis szemfényvesztő. :D Na jó nem fényezem magam, de ez így volt. Volt. ..hát ez az. Befejeztem.
Most meg tessék, lássatok csodát, itt a tumbli meg a twitter és a többi. A tumblit egyébként a géportál egy csodálatos innovációs reformjának tekintem. :) Hiszen szinte ugyanaz a szerepe, csak még jobb. A rajongók összegyűlhetnek és fandomkodhatnak. Egyúttal sokkal szabadabb is és szinte már művészet az, amit ott egyes emberek művelni képesek. Sokan, sokszor kérdezték már tőlem, hogy mi a TUMBLI (tumblr) lényege. Erre egyszerű és egyenes választ nem lehet adni, viszont akinek egy pici hajlandósága van felé és eltölt felette 10 percet, biztos, hogy függővé válik. Ezt garantálom! Nem kell feltétlenül funkciót keresni a működésében, ám még is nagyon hasznos tud lenni, pl: sok új (hozzád hasonló) emberrel ismerkedhetsz meg, megannyi művészi set-nek lehetsz a szemtanúja és a fandom... igen. Talán itt van a kutya elásva. Már megint megmondom az őszintét Maúni, hogy amikor én belebolondultam ebbe a Bollywood témába, egy emberke sem volt körülöttem aki szintén szerette volna ezt a témát. Persze Mina mindig ott volt (ezer pussz érte) és viselte a hülye fangörlös íméljeimet, de őt sem akartam mindig ezzel leterhelni. Aztán jött a tumbli ahol megláttam, hogy mekkora hatalmas Bollywood fandom van kialakulóban. Na akkor aztán belevettem magam én is és sorra gyártottam a seteket, gifeket blablabla... :D Közben rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, művészekkel akik amúgy tehetségüket arra "pazarolják", hogy Bwood színészket rajzolgatnak, just for fun. A világ minden kontinensén élő emberrel beszélgettem, sok kedves embert ismertem meg. Némelyikükkel a mai napig sokszor írunk egymásnak.... nem számít, hogy Pakisztánban, Indiában, Mexikóban vagy Afrika legdélibb csücskében élnek. Ez pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.
Aztán ott a twitter, amit ha az ember okosan és megfontoltan használ, akkor szintén csodákra képes. Szó szerint csodákra. Például szerettem volna textilt szerezni Indiából a vizsgámra, de hát az első gondolatom az volt, hogy hogy a francba? Aztán pár hónappal később már azon kaptam magam, hogy egy indiai zenésszel beszélgetek (twitteren) aki kihasználva, hogy kapott meghívást kishazánkba koncertezni, segíteni akart és hozni akart anyagot... Persze akkorra már megoldódott az "anyagprobléma". :) ...és ott a másik dolog is, amikor @iamsrk egy kérdezz felelek keretein belül azt a választ pötyögte vissza nékem, -miközben éppen repülőre várt a reptéren, ami később a Berlinare filmfesztre repítette- szóval azt írta, hogy "love u". (-és ami után egyébként ráadásul sokáig én voltam az egyik utolsó páciens akinek válaszolt és utána el is hagyta pár hónapra a twittert, szóval ott virítottam az akkor több mint 1millió ember által követett oldalának legtetején - na jó nézzétek el nekem ezt a  kis fangörlködést :D , életem egyik legnagyobb élménye volt )
Aztán itt van az idősebbik nemzedék, a szüleink és a tőlük idősebbek. Anyum például már csak azon is csodálkozott, hogy webkamerán keresztül a világ bármelyik pontjára elleshet. Idézem. " Nézd, és az a gyerek aki ott áll...fogalma sincs róla, hogy én itt Mo-on, itt ülök és nézem őt!" .... hát igen.
Végezetül pedig csak annyit mondanék ..., hogy az Isten áldja a TUMBLI-t. Tudom bután hangzik, de nagyon tudom szeretni az ott kialakult kicsit nagyon nagy családot. Az emoticonokkal, a néha idegesítő spamjeivel és a briliánsabbnál briliánsabb felhasználóival együtt. ...és bármilyen fura, de nem felejtettem el mellette élni sem, és nem felejtettem el, hogy van igazi húsvér családom is!
A net és a közösségi oldalak nem rosszak, csak tudni kell túljárni az eszükön... Különben úgy járunk mint Will Smith abban a robotos filmben. 

2012. június 29., péntek

Summer Love 4. rész - Loca

Shakira ismételten az a fajta előadó, akitől ezernyi jó nyári slágert lehetne felvonultatni. Upsz... lehet, hogy nem is Riri ennek a legnagyobb szakértője...igen, ahogy elnézegetem Shak számait, egyre inkább módosul a véleményem. Persze azért Riri is ott van a szeren, csak amíg neki egy albumán 1 vagy max kettő ilyen sláger leledzik, addig Shakiránál szinte minden második dalnál beleütközünk ebbe a jó kis "tribal" életérzésbe. Így most nehéz is tőle kiemelni tőle egyetlen egy dalt... de sebaj. Kezdjük a Loca-val és majd valószínűleg fogunk még vele találkozni a sorozat során, csakúgy mint a Ririvel. Pár szót még a dalról - megint a "minél egyszerűbb, annál jobb" elve működött jól. Fülbemászó és mivel a refrént még egy 5 éves is el tudja énekelni, így mindenki 100%-ig élvezheti a dalt és így örülhet mint majom a farkának. Könnyed, csípőficegtető (???mi?? ) és lazulós...na meg a klip is pont el lett találva. Szerintem. Dance or die!

Summer Love 3. rész - A Night Like This

Ugye senkinek nem kell bemutatnom a dalt? Valamikor 2009 környékén robbant be az éterbe, hozzám mégis 2010 nyarán ért ide. Pont akkor amikor az egyik legemlékezetesebb nyaralásomat töltöttem. Még ma is visszakívánom azt a hangulatot ahogy a tengerparton sétáltunk a nővéreimmel, a tengerről vakítóan tükröződött vissza a szokatlanul nagy telihold fénye, mely előtt az égbetörő pálmafákat táncoltatta a lágy szellő. A háttérben pedig sekszi animátor fiúk táncoltak/táncoltatták a népet erre a számra. .... az az éjszaka.

2012. június 28., csütörtök

Dal-Ébredés | Tumse Milke Dil Ka

Mert már megint így keltem. Sőt, nem csak ez a dal ment a fejemben ébredés közeli állapotomban, hanem egy komplett tracklist. Hiszem, hogy ezek ilyenkor azért törnek rám mint mennyből az angyal, mert valamiért meg kell őket hallgatnom a mai napon. Valamit el fognak indítani... hát, nem is tudom.... hogy a tánc-, meg énekgörcsömön kívül más világmegváltó gondolatok nem jutottak az eszembe a dal hallatán, az is biztos. De ha jobb kedvem lett tőle már megérte, nem? A daltól ami nem szűkölködik ritmusban, dobokban, lótuszban, galambokban,  konfettiben, száriban és Sonu Nigamban na meg szűk fényes nadrágokban sem! Ami pedig a kis zsebAladdin villogós felsőjét illeti üzenjük Britneynek, hogy hátrébb az agarakkal! :D

Summer Love 2.rész - Liberian Girl

Nem egy mai darab az biztos, de mint tudjuk MJ és a zenéje időtlen, örökké élni fog. Igen, még téged is, engem is de ki tudja még a Gízai piramisokat is túl fogja élni ... 

Szándékosan nem az eredeti videót raktam be, mert abban szinte nem is érzékelni a zenét olyan nagy a nyüzsgés-mozgás. ... és amit egyébként kétségtelen, hogy érdemes megnézni. Nem egy nagy durranás, de a 80-as évek legnagyobb amcsi filmszínészeit felvonultatják benne - és bár nem ismerem a dolog hátterét - számomra azt közvetíti és érzékelteti, hogy MJ milyen nagy személyiség volt....hogy mennyi legalább annyira fontos személyt (mint ő) meg tudott mozgatni egy ilyen jellegű videó erejéig. Azt tudom, hogy néhányuk közeli jóbarátja volt a királynak na meg, hogy persze ki nem szeretne vagy szeretett volna egy új MJ klipben szerepelni?!

A lényeg, hogy imádom a dalt a maga egyszerűségével, de annál erősebb szenvedélyességével.
Igazi nyári chill! :)

2012. június 19., kedd

Devdas III.rész - Morey Piya

Sorsdöntő esemény a film életében, ez az éjszaka amikor minden megváltozik. Paro édesanyja (Kirron Kher) mindent megtesz, hogy lányát végre Devdas asszonyaként láthassa. Nem vezetik hátsó szándékok, ha jól emlékszem még a hozományról is lemond és nem kér semmit lányáért a fiú családjától (hiszen a két család régi jó barát). Devdas anyja (Smita Jaykar), akinek eleinte semmi kifogása nem volt a házasság ellen, az azonban utálatos és állandóan furkálódó menye teljesen telebeszéli a fejét a vagyoni és hovatartozási különbségekről és arról, hogy ez a házasság nem következhet be. Ennek tudatában hívja meg Devdas anyja Paro anyját egy kisebb ünnepségre, ahol fia hazaérkezését ünneplik és ki tudja, talán még a közelgő esküvő is kihirdettetik (persze már előre tudják, hogy nem Paro lesz a menyasszony). Szegény Paro anyja meg jóhiszeműen megy és legjobb formáját hozva, megrendíthetetlenül bízik abban, hogy az ő szépséges leánya talán már azon az estén elkel. Fel is kérik, hogy táncoljon és énekeljen az ünnepségen, de ez már mind csak fricska és gúnyolódás Sumitra és családja felé. Kinevetik és végül egy hatalmas csetepaté alakul ki, ami miatt elindul a lavina és kiderülnek a turpisságok.... azt hiszem nem árulok el sokat ha elmondom, hogy bizony ám a Paro - Devdas páros házassága meghiúsul, vagy legalább is elnapolódik....??? Ki tudja mi lesz ennek a vége...
A videóban Sumitra táncát láthatjuk az említett ünnepségen, amiben elénekli Krishna és Radha szerelmének történetét vagy úgymond mítoszát, szoros párhuzamot vonva és utalva ezzel Devdas és Paro szerelmére. A két fiatal szerelmes ugyanekkor, tényleg még közelebb kerülnek egymáshoz egy erdő patakjánál (mit sem sejtve arról, hogy mi zajlik a szülői házban)... pont úgy ahogy azt Sumitra megénekli....Végül a szülők megalapozzák az életre szóló bántalmakat és örökre összevesznek.
A film legsötétebb dala ez, amely cikázik a boldogság, szerelem, a misztikum és ármány között. Egy kibontakozó szerelemnek lehetünk tanúi, amely mögött valami sötét és gonosz dolog áll, és vészjósló érzést kelt. Ami pedig a képi világot illeti, az erdő ahol Paro és Dev tartózkodik..... elmondani nem tudom, hogy milyen gyönyörű és este, és holdfény, és csillogó szempárok, és patak, meg lótusz .... minden ami kell. Egyszerűen ....ümmmm nem találok szavakat. (és még lesz ilyen szépséges környezetben részünk a sorozat folyamán, ha továbbra is velem tartotok!)

2012. június 18., hétfő

Devdas II. rész - Bairi Piya

Devdas hazatért. A két régi jóbarát és szerelmes újra felhőtlenül élvezhetik egymás társaságát, pont úgy mint két kisgyerek. Ám ami régen csak játéknak tűnt, ma már szép lassan komoly érzelmekké változik. A videóban egyébként Dev éppen megpróbálja Paro kezére felhúzni a nagymamájától kapott karkötőt. A karkötőt amit annak a lánynak a kezére húz, akit el is szeretne majd venni feleségül... ám felvarázsolni azt Paro kezére, nem is olyan egyszerű mint ahogyan eltervezte. Nézzük hát mi sül ki belőle...

Megjegyzem ez a dal az egyik nagy kedvencem a filmből! :) Énekesünk ismételten Shreya Ghoshal, és ebben a verzióban történetesen "csak" ő énekel. Az eredeti hanganyagban amúgy Udit Narayan is megszólal (a másik nagy kedvencem). De nem fecsegek többet, tessék elvarázsolódni a látványtól és hangzástól...
Isssh! :)

2012. június 17., vasárnap

Aisha

Egy pár szót a legutóbb látott filmről, melynek címe Aisha. Nem is tudom mi vonzott ehhez a filmhez? Ha jól emlékszem a tumblin láttam egy-két jó editet amik kíváncsivá tettek. Tehát...

Színészgárda: Abhay Deol ott volt a szeren mint mindig és nem okozott csalódást, azonban a főszereplőnő Sonam Kapoor egyre mélyebbre ássa magát nálam. Míg annó a Delhi6-ban a tehetetlenül lehetetlen szerepe okozott kisebb fejtörést, most a hangjával volt némi gondom. Nem tudom, hogy eddig, hogy nem jöttem rá de valami eszméletlenül idegesítő. Nem is tudom, hogy hogyan lehet valaki így színész, mikor az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb eszköze a hangja, valami irtó idegesítő. Olyan fennhangon beszél, mint akinek beszorult valami a torkába és nem engedi használni a hanglejtéseket, ettől rémisztően egysíkúnak hat a játéka. A többiekkel, egyébként nem volt különösebb gondom. A komikus figurák nagyon tetszettek, és a viccek is elmentek.

Story: Egy egészen egyszerű alapokon fekvő történet ez, és bár látszólag jól meg van minden keverve, azért az ember a kezdeti káosz után szinte percre pontosan ki tudja számítani, hogy mi fog történni. Ettől függetlenül nem éreztem vontatottságot, sőt kifejezett pörgős volt.

Zene: Nem vagyok elájulva. Igazság szerint van egy-két szokásos kis tingli-tangli bwood zene, de semmi több. Nem is nagyon marad meg a zenetáramban...

Összességében élveztem és jó kis könnyed film. A szokásos fiatalos, romantikus vígjáték, amit bátran ajánlok MINDENKINEK hiszen bwood féle tánctól és ünnepléstől nagyban mentes. A plusz pontot természetesen megkapja a Kuch Kuch Hota Hai-es utalásért!Yaya! :D A jelszó: Csak semmi dráma! S, hogy miről is szól röviden? .... Mindenki szerelmes mindenkibe, összekuszálódnak a szálak és senki nem tudja, hogy végül ki lesz a nagy Ő!

Értékelésem: |||{{

Summer Love 1.rész | Te Amo

Te Amo - Nem azt jelenti, szeretlek?
Picit régi, picit sötét, kicsit talán túl szenvedélyes, fájdalmas és felkavaró.
Nincs menekvés előle...de miért is tennénk, ezen a csodás nyári éjszakán?

Imádom ezt a dalt a szövege, a dallama és az egész atmoszférája miatt. Rihannát mindig úgy emlegetem, hogy a "Beach Bitch" - ergo ő a legprofibb szakértője a "hogyan csináljunk jó kis tengerparti hangulatú zenét" biznisznek, ráadásul ő még ezt hitelesen is tudja előadni - hiszen ha valaki, akkor ő jól tudja milyen a tengerpart közelében felnőni! Na és mint ismeretes a 'tengerpartitisz" betegségem így nem csoda, hogy néhány ilyen jellegű dalára mindig keményen rá tudok gyógyulni. Gondoltam hát, elhozom most az egyiket ezek közül. A klipek természetesen nem mindig feltétlenül tengerparton játszódnak, ezt csak én érzem bele. :) Remélem titeket is elvarázsol picit.

2012. június 14., csütörtök

Billu avagy "A Tökéletes OST" 6. rész - Ae Aa O

Itt a vég! ...és azt hiszem a sorozat utolsó részének egy részét (és annak is egy részét ;) csak elvetemült Bollywood fanok fogják igazán értékelni. De ha nem vagy az, akkor sincs gond, mert most olyan zenét mutatok neked, hogy a füled és más testrészed is kettéállhat tőle! :) Amikor az Ae Aa O-t hallgatom, egyre jobban megbizonyosodok róla és megnyugszom, hogy jól választottam nevet a sorozatnak "A tökéletes OST" ... mert ez az. Billu borbélyunk történetében eljön a pillanat amikor a városába megérkezik Sahir Khan, a nagy megahiperszupersztár és a lakosság fangörljei és fanbojai ellepik az utcákat. Mekkora buli! :D A szereplőket nem kell bemutatnom, már mindenkit ismerünk. Igazi fangörl szong ez, és ha most bedobnám ezt a dalt a legnagyobb hazai rádiók szerkesztőségébe - hiába, hogy 2009-es szám - garantáltan nyári megaslágert csinálnának belőle és mindenki erre rázná a Balaton partján, mit sem tudva arról, hogy ki az a Billu vagy éppen a King Khan...

Fülest betesz, HD-t bekapcs és élvezi a zenét - na meg a látványt. ;D
Ja és köszöntem a figyelmet, búcsúzzunk hát a sorozattól, a filmet meg egyszer tessék beiktatni!

MDNA teszt

Nos azt hiszem kijelenthetem, Madonna legújabb albumának tesztelési időszaka ezennel lezárult nálam. Hogy átment-e a rostán? Azt kell mondjam, hogy igen! Az albumot ezennel dicséretben részesítem! :)) Na de, jó zsűri módjára nem intézem ám el ennyivel a dolgot. Van itt egy-két bibi és fenyítést kell alkalmaznom egy ilyen nagyvolumenű visszatérés esetében.

Először is le kell, hogy fektessem:
1. Sosem voltam nagy Madonna rajongó, csak amolyan "lájkoló" - ebből kifolyóan az "előéletét" sem követtem soha olyan részletesen (már ami a zenéjét illeti)
2. Nem kell azzal összefüggésbe hozni a véleményeimet, hogy történetesen Little Monsters fanbézből származok. Sőt, saját véleményem szerint ezt a buta álharcot csak a két rajongótábor elvakult tagjai indították el, aminek semmi értelme.

Pár szó a csillagozásól:
|{{{{minősíthetetlenül rossz
||{{{se nem rossz, se nem jó
|||{{van benne valami (takarításhoz jóóó) :D
||||{bérelt hely a zenetárban
|||||EPIC

....és akkor nézzük részletesebben:

BEAUTIFUL KILLER - Felfedezni véltem benne valami retrót, valami kis bulis, lötyögős hangulatot de semmi több. Egy aranyos kis színes, könnyed diszkós klipet el tudnék neki elképzelni valami remixes változatban, amivel kicsit felráznák és katarzist adnának a dalnak. Értékelésem: |||{{

GIRL GONE WILD - A dal ami tulajdonképpen rávett arra, hogy megvizsgáljam az egész albumot. Tempós, nincs agyonszteppelve (dupstep) és gyorsan fülbemászik. Egyszerűen jó... na nincs is mit hozzátenni.
Értékelésem: |||||

GANG BANG - Az album azt hiszem egyik legerősebb dala. Legalább is számomra. Sötét és picit sem követi a mai trendeket. Merészen kiáll a sorból! Az egyik nagy kedvencem lett. Értékelésem:|||||

I FUCKED UP - B-DAY SONG - Na most ez a két dal tipikusan azon egyedek jó példája amelyekhez hozzá sem tudok szólni. Na jó ... az I Fucked Up-ot tulajdonképpen értelmezni sem tudtam. Semmitmondó szöveg, még soványabb dallamvilággal, azátán jön a B-Day Song (legalább is az én lejátszóm szerint) és mintha az I Fucked Up-ot hallgatnám, egy kicsivel gyorsabb változatban. Még is mi a fenét gondoltak? Mintha csak egy újabb szülinapi klasszikust akartak volna megteremteni. Gondolván, hogy az egész világ ezentúl ezzel a dallal köszönt majd minden szülinapost és nem a Halász Jucival? Az utóbbi dal mentségére szóljon, hogy egyébként megint jól előjön belőle a jó kis 60-as 70-es évek hangzás.
A két dalt együttesen ér ennyit számomra: |{{{{

I'M ADDICTED - Ebben a dalban már inkább találok némi fantáziát, aminek a hallgatása közben egy idő után már akkor is őrülten és szédülten "i'm addicted to your love" -nak érzi magát az ember ha addig nem is volt az. Ebből a dalból is kifejezetten jó remixek fognak készülni, ez biztos. (remixfetisiszta vagyok vagy mi?) Értékelésem: ||{{{

BEST FRIEND - Az eddigi retró és diszkó hangzás után vált egy picit és beugrik egy különös r'n'b-electropop féle világba. Nem rossz, de nem is jó. Ám mindenképpen egyedi és ez plusz pont!
Értékelésem:||{{{

TURN UP THE RADIO - Nagyon jó dalocska lett ez. Tempós, fülbemászó, bulizós. Joggal választhatná a következő kislemezének Madonna, és a többi gyenge dal után igazi felüdülés ezt hallgatni. Értékelésem: ||||{

GIVE ME ALL YOUR LUVIN' - Ehhez képest Britney Gimme More-os visszatérése világszenzáció volt és igazi mestermű. Tudom most lehet, hogy sok Madonna rajongót megbántok ezzel, de én semmi egyedit vagy különlegeset nem találtam soha ebben a dalban és a klipben sem! A két rapper csajszi meg csak rontott a helyzeten. (akik egyébként külön-külön nagyon jó zenéket csinálnak) Értékelésem: ||{{{

SOME GIRLS - Máris itt egy dal ami simán fényévekkel jobb lett volna egy visszatéréshez. Persze tudjuk, hogy a sztárok szeretnek jó dalokat féltett kincsként rejtegetni az albumokon és azt is tudjuk, hogy még jobban szeretnek érthetetlen döntéseket hozni. Pedig ez a dal sokkal innovatívabb lett volna és egy remasterelt verzióval jöhetett is volna a nagy kombekk. Értékelésem: ||||{

SUPERSTAR - Nem lenne rossz, ha nem lenne ennyire lagymatag a zenei aláfestés. De még mindig jobb dal mint a B-Day Song. Értékelésem: ||{{{

I DON'T GIVE A - Zsigermozgató zene. Kifejezetten jól sikerült és Nicki csak még jobban emeli a színvonalat. Természetesen kiemelném a végén lévő nagy "orkesztrás" lezárást. Jó ötlet volt és jópofa. Értékelésem: ||||{

I'M A SINNER - Mintha visszacsöppentünk volna '99-be. Azt hiszem ez a második, ha csak nem a legjobb dal a lemezen. Láttam magam előtt, ahogyan Austin és Ő újra ott vonaglanak a Kéjjárgányban, majd egy jót buliznak Austin kéglijében .... és aztán meg ki tudja? Lehet, hogy még titok, de a dal már tudatosan készült a közelgő Austin Powers 4-hez, és ennek én örülnék a legjobban! Értékelésem: |||||

LOVE SPENT - Ez egy erős dal, nem vitás...főleg miután beindul. Ám mégis azt kell mondjam, hogy ez egy tipikus töltelékdal és nem ér többet mint:  |||{{

MASTERPIECE - Már hiányoltam valami lassabb és érzelmesebb dalt is, és meg is érkezett így a végére. Nem kell félni tőle, nem fog a sárba tiporni az érzelmességével és nem fakaszt könnyeket. Azért a plusz pontot viszont megérdemli, hogy nem egy erőltetett dallam ... kifejezetten nyugtató és fülbemászó.
Értékelésem: |||{{

FALLING FREE - Nagyon meglepett ez a szám. A Gang Bang-hez hasonlóan ez is kiválik a többiből és itt nem feltétlenül a tempójára gondolok. Sajnos kevés olyan dal van az albumon, amiket olyan igazi megkomponált dallam jellemezné. Ennél azonban érezni, hogy Madonna vagy a dalszerző a levegőbe csapott, amikor homlokon csókolta az a bizonyos múzsa. Szép szám és akár még EPIC is lehetne ... és mivel én nagyon támogatok minden olyan kezdeményezést ami nem dubstep és nem megy a mai majmok után, így egye fene... megkapja az öt csillagot! |||||

Mindent összevetve ez egy elég jó album lett. Vannak gyenge pontjai, nem is kevés...de hát melyik lemeznek nincs? Azonban még is sikerült olyan anyagot összehoznia Madonnának és csapatának, amit még sokáig emlegetni fognak. Visszaugrottak úgy a múltba (hiszen ez egyértelműen érezhető), hogy közben még sem lett belőle egy ósdi, idejétmúlt mű. Mint mondtam nem vagyok Madonna fan még is örülök neki, hogy úgymond Jackson után is van élet. Madonna pedig tekintheti fő feladatának, hogy ő mint "az egyik utolsó nagy", tartsa a frontot és emlékeztesse az embereket, hogy az ő generációja még javában jelen van és ha kell, nagyobbat tud robbantani még egy Gagánál is. (de nyugi, azért a BTW albumot messze nem éri fel.... és akkor most lehet jönni és dobálózni, I'm ready for your stones!)

A végeredmény: |||{{

2012. június 4., hétfő

Mere Brother Ki Dulhan

Ismételten csak a Calacitra blog íróját tudom idézni, ki szerint a Mere Brother Ki Dulhan tipikusan az a fajta film, amit a zenéjéért lehet nagyon szeretni. De sajnos itt meg is áll a történet. Ugyan is saját véleményem szerint valahogy még mindig jobban élveztem a nézését, mint mondjuk egy The Dirty Picture-nek. Lehet csak a pillanatnyi hangulatom miatt vagy csak mert éppen kihagytam az esti lúgosító teámat...nem tudom. :D Az tény, hogy jobban tetszett a MBKD. Aki arra vetemedik, hogy megnézi az ne számítson hűha de nagy storyra, sőt ezúttal még a szokásos nagy bollywoodi fordulat sem hoz nagyobb drámát és izgalmat az életünkbe. Még is azt mondom, hogy a jó zenék és az Imran Khan illetve a zenészguru Ali Zafar humoros összjátéka miatt érdemes időt szentelni rá és megnézni a múvit. Színes, mozgalmas, nincs vontatottság és kivételesen Katrina is jót alakít. Bwood kedvelőknek pedig a sok utalás miatt, igazi svédasztal. A storyt viszont túl langyosnak találtam a nagy Yashji nevéhez mérten.
Igen... ahogy visszagondolok rá és tördelem az agyam, egyértelműen jobban élveztem mint a The Dirty Picture-t. Hogy miért "zavar" ez ennyire? ...mert a Dirty-t megannyi díjjal szórták meg és félek csak velem van valami baj, amiért nem tudtam értékelni. Mindenki más el van ájulva tőle. Na de mindegy is...

Összességében az értékelésem:|||{{

...és ha már a zenénél tartunk, természetesen nem hagyhatom ki, hogy ne hozzam el az egyik kedvencemet a filmből. Mivel nem csak ez az egy lett a favorit így előfordulhat, hogy szembe találhatod magad idővel több MBKD ost-vel is, itt a blogon. Szóljon hát az Isq Risk .... a dal amit milliószor meg tudnék egymás után hallgatni anélkül, hogy egy percre is megunnám.

Jazba


Gondoltam megmutatom, hogy melyik az a dal amit mostanában napi szinten nyomatunk itthon uncsihugival. Egy jól bejáratott Salim-Sulaiman féle jó kis nyári könnyed dalocska ez (az elbűvölő Anushkával) ami történetesen a Ladies Vs. Ricky Bahl című filmből való és amiből korábban poszt is volt.

Nálunk ez szól és nem a "florájda"! ;)

Tavasz Rómában

Tudjátok vannak olyan filmek, amelyeknek elég csupán a címét meghallani és azonnal olthatatlan vágyat kezdünk érezni, hogy mihamarabb leülhessünk és megnézhessük egy teliholdas éjszakán. A "Tavasz Rómában" tökéletes példája ennek. Olyan a címe, amibe egészen egyszerűen bele lehet harapni, érezni lehet az illatát és még el sem kezdődött a film, de már szinte benne élünk. Ilyen a "Napsütötte Toszkána" is, amit már akkor nagyon szerettem mikor még csak a címét hallottam. Nem tudtam, hogy ki játszik benne, hogy miről szól csak annyit, hogy szerelmes lettem bele a címe alapján. Hogy még egy ilyen fajta filmet említsek, amit viszont még nem volt alkalmam meglesni az az " Ízek, Imák, Szerelmek". Az ajánlója és a trailer alapján szintén jó lehet. ....és, hogy mi a közös ebben a három filmben? Hogy mind a három Olaszországban játszódik, vagy érinti azt.
Van valami ebben az országban, ám a pizzákon, a karneválon, Gagán és egy alig 1 éves elfuserált olasz nyelvtanuláson (:D) kívül, különösebb vonzalmam soha nem volt az olaszokkal kapcsolatban. Ám mégis találni bennük vonzó tulajdonságokat. A drámaiasság, előkelőség, piperkőcség és az ebből adódó tökéletes stílusérzék. Tudják, hogy hogyan élvezzék az életet és profi módon égetik a gyertya mindkét végét...teszik mindezt azzal a heves és vad olasz mentalitással.
Nos mind ezt a páratlan életérzést mutatja be a "Tavasz Rómában" című film is, amit teljes véletlenségből láttam a minap. Helen Mirren csodálatosat alakít ebben a művészien magával ragadó drámában. Aki szereti a dívás, színházas, szerelmes-romantikus, drámai, olaszos és vörösboros művészi filmeket, annak kötelező látnia. Vannak itt szebbnél szebb tájak, jóképű olasz pasik ... ebből következvén romantika, megannyi csók és szerelem, ármány, csalódás, könnyek és dráma.
Ennek ellenére ne egy nehezen emészthető, brokátba borított filmre gondoljunk. Az egészet átlengi valami könnyed, felszabadult és légies életfelfogás, hangulat, amitől élvezet lesz nézni és garantáltan a képernyőre szegezi az ember figyelmét.

"A nemrég megözvegyült, valaha híres Broadway-sztár Karen Stone Rómába költözik, hogy új életet kezdjen. Igen költséges éjszakának ígérkezik az alkalom, amikor bemutatják Paolónak, aki nagyon szereti a szép, drága ruhákat, és a magányos, gazdag asszonyokat. Bár tudatában van a férfi céljainak, Mrs. Stone reménytelenül és menthetetlenül szerelmes lesz." - port.hu

Az IMDB-n egy csodálatos 6.3-as pontszámmal értékelték a kedves nézők, ami szerintem is aránylag megfelelő arány. - és ahogy ismerjük az oldalt, a 6.3 az nem rossz főleg tekintve, hogy Helenen kívül más nagyobb név nem is nagyon jelenik meg a színészgárdában. (legalább is nekem)