Vissza a nyárba | Suraj Hua Maddham

Ez a bejegyzés sem fog megint másról és érdekesebb dologról szólni mint, hogy csúnyán és önző módon megint és még mindig nyarat akarok! Sooooo badly! Egy fikarcnyit sem érzem a karácsony közeledtét és ez az enyhe időjárás is csak erre tesz rá egy újabb lapáttal.

Máskor ilyenkor már régen az ajándékokon járt az eszem, hogy kinek mit adjak majd, hogy mit sütök majd és, hogy milyen színű legyen a díszítés a fán. Most? A gondolataim röviden körülbelül itt tartanak: NYÁR! NYÁR! NAPSÜTÉS! MELEG! .... upsz! ja, hogy november van? NA JÓ. DE MÉG ZÖLDEK A FALEVELEK (legalább is erre. lehet, hogy csak az anyatermészet próbál velem mókázni egy kicsit? szóljatok, ha nálatok már lehullottak a levelek a fákról, mert itt eskü még nem történt meg!) EGYÉBKÉNT NYÁR? NYÁR? HOL VAGY NYÁR?

Nem mintha nem akarnám az ünnepeket, csak egyszerűen nem jön az ihlet, így kétségbeesetten próbálom nem tudomásul venni a telet és homlok egyenest homokba dugni a fejem.
Hogy melyik homokba? ... hát ebbe!