Szeretem a Priety Zintát. Mi az, hogy szeretem? Az egyik legkedvencebb desi színésznőm. Aztán ott a Saif Ali Khan akit meg szintén nem vetek meg. Egy szóval mind a két pörszön nagy kutya, és ha kell szívüket-lelküket "kijátsszák" a kedves közönség kedvéért. Jó példa erre a Kal Ho Naa Ho, ahol mesterien összeforrt a két karakter és epikus mesterművet készítettek a Baadshah oldalán. Ezért bátorkodtam megtekinteni -az IMDB-n amúgy 6.1-es(???) csillagozással bíró - Salaam Namaste-t. Bár ne tettem volna. Nézzük csak:
Van egy sztori ami alapjában véve jó és sokakat érintő témát feszeget. A szebbik nem képviseletében Ambar (Preity) a karakterünk, akinek csodálkoznék ha egy-egy forgatás végére maradt valami hangja. Tudjuk, hogy a Preity tud, szeret sikoltozni meg őrjöngeni is, na de ennyit??? Sok szituációt elég furcsán reagált le Ambar. Persze ez szubjektív. Nick Arora (Saif) a párosunk férfi tagja, aki nem győzi túl ordítani Preity-t, ez három órán keresztül elég idegroncsoló lehet. Nekem az volt. Zene ügyben nincs mit nyilatkozni. Vannak dalok, tingli-tanglik, nem számottevőek. Nem akarok senkit eltántorítani a filmtől, lehet neked éppen ezek fel sem tűnnének. Éppen ezért még szeretném megemlíteni, hogy gyakran egész jó kis poénok sülnek el - a Crocodile Dundee és Ambar főnöke például priceless volt.
Összességében tehát csak annyit tudok mondani, hogy túlzásnak tartom az IMDB-n elért 6.1-es értéket, továbbá - soha nem gondoltam volna, hogy ilyet mondok de -, hogy talán Preity nem volt éppen a legjobb választás. Tőlem kap a film most egy (IMDB mércével mérve) 3.8-at, se többet.
Ti meg a film egyetlen "jófelé hajló" dalát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése