2012. szeptember 1., szombat

Idilli Szeptember Elseje


...még jó, hogy szombatra esett az idén. Különben ma felettébb idegesítő és kiállhatatlan része lettem volna az osztálynak. Az, hogy nyűgös és ingerlékeny az ember telihold idején, nem állapot ... és ez minden egyes alkalommal csak rosszabb. Mi lesz ennek a vége? Szeptember elseje és telihold? ... erre külön munkaszüneti napot kellene előírni, és mindenkinek kiadni az utasítást, hogy töltse szigorúan magányosan a napot, különben még mindenki egymás nyakának ugrik.
Aztán gondoltam valamivel elterelem a figyelmem a kínzó, magányos esti órákról és kiültem a teraszra. Ekkor azonban olyan látványban volt részem, hogy hirtelen felpattantam a székből és csak azt mondogattam: "Itt a világvége!Ez már biztos az... akopa...apoka..kopala...apokalipszis" . Hogy mit is láttam?
A Sárhegy megint ég. Pontosabban nem az egész, csak egy jó pár sor szőlő vagy akármi, amit ott termesztenek. Tűzoltók villogását még mindig nem látni ... ilyenkor mindig eszembe jut: A történelem megismétli önmagát, és a város újból leég! (Persze hála helyi sekszi tűzlovagoknak ez talán már soha nem fog megismétlődni.) Teljesen elképedtem és elgondolkoztam, hogy nem csak nekem és ezernyimilliónyi más embertársamnak, hanem még annak a pár sor szőlőnek is ez az egyik legborzalmasabb napja az évben, amit nem fog egykönnyen szögre akasztani ... akarom mondani karóra. Kicsit elfordítottam a fejem és megláttam a tettest, a nap bűnözőjét! A Hold! .. pontosabban a teli és oly büszke, hogy majd szétdurran. Bár lehet elszégyellte magát, hogy ma ennyi kellemetlenséget okozott, el is vörösödött szegényke. Késő bánat, HOL(T)D gondolat. Különben is meglepődtem, hogy láthatom Őfelségét hiszen délután fele még úgy állt az időjárás, hogy az eget tömény felhőpaplan fogja borítani.
Aztán persze mindig van valaki aki máshogy fogja fel a dolgokat ... mint például a szomszéd ház tetején halál nyugisan mosakodó macsek, aki korántsem izgulta túl a dolgot. Sőt, dolga végeztével lefeküdt a kémény tövébe és onnan nézte a romantikus éjszakai fényáradatot. Hát nem idilli?

Mindig is gondoltam, hogy ezek a macskák tudhatnak valamit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése